Választások
  Eseménynaptár
  Üvegzseb
  Közérdekű adatok
  dorogi magazin
  Hírek
  Városháza
  Intézmények
  Önkormányzatok
  Dorogi Többcélú Kistérségi Társulás
  Civil szerveződések
  Egyház
  Sport
  Közterület-felügyelet
  Kommunál-Junk Kft.
  Külkapcsolatok
  Telephelyek
  Üzletek
  Szálláshelyek
  Piacok
  Megtiltott szolg. tev. nyilvántartása
  Nyilvántartás a bevásárlóközpontokról
  Nyilvántartás a helyi termelői piacokról
  Rendezvénytartási engedélyek
  Nyilvántartás a nem üzleti célú szálláshelyekről
  Kitüntetettek
  Közhírré Tétetik Dorogon
  Közadatkereső
 

Emlékművek
Frissítve: 2010. szeptember 20 13:03:04 Oldal ajánlása ismerõsömnekOldal tartalmának nyomtatása

A dorogi hűségnyilatkozat emlékköve

1944. június 15-én a dorogi német nemzetiségű katonakötelesek egy csoportja levelet fogalmazott meg a belügyminiszterhez címezve. Ebben kérték, hogy ne a német, hanem a magyar hadseregbe sorozzák be őket, hangsúlyozva magyar hazájukkal szembeni kötelezettségüket, melyet maradéktalanul teljesíteni kívántak. Bátor kérésüket elutasították. Emlékükre a város 1993-ban a Hősök terén felállította a Hűségnyilatkozat emlékművét, az aláírókat pedig - a még élő személyek mellett - posztumusz díszpolgári címmel jutalmazta. (Terv: Furlán Ferenc., Pécsi L. Dániel). Mészkő.


huseg.JPG


Kitelepítési emlékmű
1997-ben, a kitelepítések 50. évfordulóján Dorog város önkormányzata a Templom téren emlékművet avatott a Megbékélés Napján. Alkotója Árvai Ferencszobrászművész. Szövege: "Ide-oda vándorlunk és nincs sehol hazánk már - 1947-1997" a kitelepítettek vagonjainak feliratát, továbbá a kitelepítés és az emlékműállítás évét idézi. (Építész: Puchner Ferenc.) Vegyes technika.

kitelepitesi.JPG


A dorogi szénbányászat kétszáz, a település nyolcszáz éves évfordulójának emléktáblája
A Pro Urbe-díjas Árvai Ferenc szobrászművész készítette az emléktáblát a település 800. és a szénbányászat 200. évfordulója tiszteletére 1981-ben. Kő, bronz – Hősök tere.


A volt postakocsi-állomás, lóváltóállomás emléktáblája
A Buda-Bécs útvonalon a török idők után létesített postaforgalmi főútvonal postakocsi- és lóváltó állomása Dorogon az 1700-as években épült a barokk templom szomszédságában, a főút mellett. Fogadója (vendéglője) is volt. A posta elköltözésével is központi épület maradt a településen, a mai Hősök terén, melyet 1987-ben bontottak le. Tábla őrzi emlékét.


1956-os emlékkő
Furlán Ferenc festő-, grafikusművész, üvegképtervező alkotása, melyet 1993-ban állítottak fel. Mészkő térplasztika – Hősök tere


otvenhat.JPG


I. világháborús emlékmű
Az első világháború hőseinek emlékére állított emlékművet 1927-ben avatták. Szobrász zsákodi Csiszér János, építész Gáthy Zoltán. Az avatóbeszédet Habsburg József főherceg mondta.


elsovh.JPG


II. világháborús emlékmű
A második világháború mintegy háromszáz dorogi áldozatának emlékművét Dorog Város Önkormányzata 1993. május 9-én, a Megbékélés Napján avatta fel. Az emlékmű készítője Horváth György kovácsmester, népi iparművész, építész-tervezője Puchner Ferenc és Mújdricza Péter. Kovácsoltvas és mészkő – Hősök tere



masodikvh.JPG


Jubileumi bányászemlékmű
A Pro Urbe-díjas Árvai Ferenc szobrászművész alkotása 1981-ből. (Puchner Ferenc és Bakos Géza közreműködésével). Vegyes technika, Jubileumi tér.


Jubileum.jpg


Emlékmű Dorog város 20 éves jubileumára
Csíkszentmihályi Róbert szobrász-, éremművész készítette 2004-ben.Vegyes technika – Jubileumi tér

angyal.JPG


Rockefeller emlékkő
Furlán Ferenc festő-, grafikusművész, üvegképtervező alkotása 1994-ből. Térplasztika, mészkő – Jubileumi tér.




Kálvária
A 20. század előtti időkről adatok nem maradtak fenn, de mai helyén már létezett egy 3 fakeresztes változata (képeslap őrizte meg alakját) a 20. század elején. 1928-ban alakítottak ki községi összefogással teraszokat a Kálvária-dombon és állítottak domborműves kerámiaképekkel stációkat. 1929-ben készült a Kálvária-kápolna (1981-ben felrobbantották, helyére bányász emlékmű - aknatorony - került.) A háborús pusztulás és elhanyagoltság után 1996-ban a város önkormányzata lakossági összefogással helyreállítatta az épületegyüttest és a szoboralakokat. A kálvária stációk képsorozatainak felújítását Árvai Ferenc szobrászművész, és Végh Éva festőművész ajánlotta fel.



Klvria.JPG


Aknatorony
1981-ben állították a Kálvária-domb tetején, a felrobbantott Kálvária-kápolna helyén.




Kórház: a bejárat feletti bányász szobor
Valószínűleg Kucs Béla alkotása, gipsz, 1940-es évek vége. A helyén eredetileg a kórház névadójának, Szent Borbálának Mátrai Lajos-féle szobra állt.




Labdarúgó szobor
A szobor a dorogi labdarúgó pályán található.



labdarugo.JPG


Mária barlang
1925-ben született határozat a megépítésére. A kegyhely vízelvezető támfalnak készült. Morva Izidor főjegyző a családját elkerülő szerencsétlenség emlékére állíttatta a falban elhelyezett barlangot. 1926-ban szentelték fel. Morva Izidor márványtábláján ma is olvasható az alábbi szöveg: A Szűz Anya megoltalmazott 1926. augusztus 7-én 3 órakor. Morva család. Az építő Dorog község volt. Végleges formáját az új kúttal és vízvezetékrendszerrel 1928-ban nyerte el.



maria_gb.JPG


Pihenő bányász
A Munkácsy-díjas szobrászművész Kucs Béla alkotása. 1952 ? Alumínium – Rákóczi utca




Bányász hősi emlékmű
A volt bányaigazgatóság épülete előtt álló emlékmű az 1944-ben elhurcolt bányászok emlékére készült.



holok.JPG


Bányász technikai emlékmű
A fejtőgép az Otthon téren, a parkban látható.



f6.JPG


Zsigmondy Vilmos (1821 – 1888) mellszobra
Markup Béla (szobrász) Évszám ismeretlen. (Másolat.) – Zsigmondy Vilmos-lakótelep Zsigmondy Vilmos: bányamérnök. 1850-60 között dolgozott Dorogon és Annavölgyön. Számos hazai bánya fejlesztésében közreműködött. Artézi kutak fúrásával, hévizek hasznosításával szerzett nagy tekintélyt szaktudásának (Margit-sziget 1867, Városliget 1876-78). Magyar és német nyelvű szakcikkek tucatját írta. 13 éven át országgyűlési képviselő volt. Jókai barátja, egyes vélemények szerint a Fekete gyémántok Berend Iván-modellje.



zsigmondy_vilmos.jpg


Kucs Béla emlékköve
Furlán Ferenc festő-, grafikusművész, üvegképtervező készítette el a szobrászművész emlékplasztikáját, emlékkövét. Vegyes technika, 1992. – Bécsi út 45., Zrínyi Ilona Ált. Isk. előkertje Kucs Béla (1925-1984) Munkácsy-díjas szobrászművész. Apja Dorogon kapott munkát, a fiatalember is a bányában dolgozott. A Képzőművészeti Főiskolán 1953-ban végzett szobrászként. Alkotó éveit elsősorban Bp.-en és Szentendrén töltötte. A bányászélet témája több alkotásában is megjelenik, így Dorogon, a Rákóczi úton felállított Álló bányászcímű munkájában. Ő készítette a dorogi Petőfi-szobrot is (ma a Petőfi téren látható).




Petőfi Sándor mellszobra
A Munkácsy-díjas szobrászművész Kucs Béla alkotása. 1948-ban főiskolásként készítette a volt Országzászló helyére. Mészkő, Petőfi Sándor tér.




Dr. Schmidt Sándor (1882-1953) emléktábla
A Pro Urbe-díjas Árvai Ferenc szobrász- és festőművész alkotása 1997-ből/2003-ból. Carrarai márvány – Schmidt Sándor-lakótelep Dr. Schmidt Sándor: bányamérnök, bányaigazgató, magyar királyi bányaügyi főtanácsos. Mérnöki oklevelét 1904-ben Selmecbányán szerezte. Petrozsényból 1905-ben került Dorogra a bányaigazgatósághoz, Auguszta-akna vezetője volt. 1911-tõl 28 éven át vezette a Salgó Rt. dorogi üzemeit.




Bányamentők emléktáblája
A volt bányamentő állomás épületénél (Dorog, Rákóczi út) azok tiszteletére állították 2005-ben, akik onnan indultak a bajba jutott bányásztársaik megmentésére.




Épített örökség
Bányász emlékház. (Eredetileg bányászkolónia-lakás.) Átalakítva 1981-82. – Köztársaság út

Fleischer Róbert (műépítész): Munkásotthon, 1923-1929. – Otthon tér 1.

Fleischer Róbert (műépítész): Új bányairoda, 1920. Felújítva 2010-ben – Hantken Miksa u. 8.

 

intzmnyek_hza2.JPG


Gáthy Zoltán (építész): Zenepavilon. Fa, rekonstrukció, 2002. (Eredeti 1925.) – Köztársaság út, sport székház mellett

 

 

pavilon.jpg


Gáthy Zoltán (építész): Arany János Városi Könyvtár (volt Bányakaszinó). 1924. – Bécsi út 42.

Gáthy Zoltán (építész): Schmidt-villa, téli lak. 1925. – Bécsi út 40.

Gáthy Zoltán (építész): Schmidt-villa, nyári lak. 1926. – Esztergomi út.

Gáthy Zoltán (építész): Városháza, 1927. – Bécsi út 71.

varoshaza.JPG


Gáthy Zoltán (építész): Szent Borbála templom, 1925-1931. – Jubileumi tér.

banyasztemplom.jpg


Mende Valér (építész): Bányafürdő épülete, 1914-15. – Hantken Miksa utca 8.

Mende Valér (építész): Bányakórház épülete. 1922. (átépítve: 1938, 2005.) – Kossuth Lajos u.

Puskás Károly (építész): Evangélikus és református templom, 1936. – Köztársaság út.

Római kori villa maradványai, IV. század. Feltárva 1958., 1960.– Dorog, külterület, Hosszúrétek.

Szent József Római Katolikus plébániatemplom. 1767-1775. Barokk (építője ismeretlen), műemlék jellegű. – Templom tér.

Művészi látványosságok:
Furlán Ferenc (festő-, grafikusművész, üvegképtervező): Üvegkép a Munkásotthon színháztermének bejáratához. 1981. – Munkásotthon, színházteremhez vezető lépcsőház

 

 

uvegablak.JPG


Furlán Ferenc (festő-, grafikusművész, üvegképtervező): Bányászélet (2 pannó), olajkép, 1981. – Munkásotthon, színházterem előcsarnoka

Furlán Ferenc (festő-, grafikusművész, üvegképtervező): Hagyaték. (Festmények, grafikák.) – Arany János Városi Könyvtár, Bécsi út 42.

Haranghy Jenő (festő, üvegablaktervező, illusztrátor): A szén keletkezése 1-6. – A bányászok munkája 1-6. 1935. (Szabó István és Mór József közreműködésével.) Secco. – József Attila Művelődési Ház, színházterem.

Haranghy Jenő (festő, üvegablaktervező, illusztrátor): A Szent József plébánia-templom üvegablakképei (Szent Cecilia, Szent Borbála, Szent József és a bányász, Szent Teréz angyallal, Mária a világ királynője, Nepomuki Szent János), 1935. – Szent József Plébániatemplom

Koszkol Jenő (festőművész): Dorogi panoráma 1905. Akvarell. – József Attila Művelődési Ház, Otthon tér 1.

Koszkol Jenő: Dorogi panoráma 1928. Akvarell. – József Attila Művelődési Ház, Otthon tér 1.

Kovács József (fafaragó népi iparművész): Eötvös József. Fatábla, 1992. – Eötvös József Ált. Isk. Borbála-lakótelep.

Kovács József (fafaragó népi iparművész): Grundl-emlékpad (1991), Holdampf Albertné-emlékoszlop (kopjafa 1991), Somogyi kapubejáró (1992). Fafaragások. – Zrínyi Ilona Általános Iskola előkertje. Bécsi út 45.

Kovács József (fafaragó népi iparművész): Dorogi temető (kopjafák).

Mátrai Lajos (szobrász): A szent Borbála plébániatemplom oltárképének szoboralakjai. Festett gipsz, 1931. – Jubileumi tér.

Mátrai Lajos (szobrász): Gáthy Zoltán portréja. Bronz, 1930-as évek. – Dorog Város Kulturális Közalapítványa, Arany János Városi Könyvtár, Bécsi út 42.

Közös kiállítások, gyűjtemények, sorozatok
Dorogi Sportmúzeum. 2000. Köztársaság út, sportszékház.

Dorog Város Kulturális Közalapítványának gyűjteménye. Dorogi, Dorogon alkotó művészek gyűjteményes kiállítása. 1992-től. – Arany János Városi Könyvtár, Bécsi út 42.

Bányász Emlékház. A bányászat emlékei. – Köztársaság út.

Gáspár Sándor (festő): Bányatörténeti képsorozat. – Művelődési Ház, Otthon tér 1.

Hopp Ferenc gyűjtemény. Képeslapok, ornitológiai hagyaték, afrikai faszobrok, írásos dokumentumok. – Arany János Városi Könyvtár, Bécsi út 42.

Papp Béla (ásványgyűjtő) kollekciója. - Bányász Emlékház. Köztársaság út.

Pick József (helytörténész) gyűjteménye. Helytörténet. – Arany János Városi Könyvtár, Bécsi út 42.

Victor, Vasarely (festőművész) kollekciója. - Dorogi Szent Borbála Szakkórház. Kossuth Lajos utca

 

 


 

Oldal tetejére ugrás
 

  IVS
  Keresés
  Időjárás
  Várostérkép
 
 
Impresszum | Médiaajánlat | Elérhetőségek
  Oldal tetejére ugrás
Digitexx Multimédia
Digitexx Multimédia