1. Dorog
2. Hír
3. Kultúra

Három könyv jelent meg szinte egyszerre az utóbbi napokban, amely országos, megyei illetve dorogi kiadványként egyaránt helyi kulturális kincseinket gyarapítja.

A Szegedi Tudományegyetem JATE Press Kiadója adta ki három vaskos kötetben Kovács Lajos dorogi írónak, pedagógusnak, szerkesztőnek, helytörténésznek válogatott műveit. Az első kötet „Hosszúra nőtt árnyékaink” címmel talán a legtöbb újdonságot tartalmazza. Ez egyrészt a nagyon régen megjelent, illetve hagyatékban maradt verseket, novellákat tartalmazza. Valamint itt olvasható az a regénytöredék, amely csak az író halála után, a közelmúltban jelent meg folyóiratban.

A második kötet „Van egy perced a támaszpontomra?” címmel talán országosan is legismertebb írói arcát, a „gyermekmesék és kamasztörténetek” mesterét mutatja be. Nem szerepelnek a válogatásban a kötetben megjelent ifjúsági és gyermek tematikájú írásai, mégis nagyon gazdag a hagyaték ebben az életmű szeletben is. A harmadik kötet „Mi közük hozzám?” a tanulmányíró Kovács Lajos finom elemzéseit, nagy ívű pályaképeit, a nemzeti kultúra horizontját is felvillantó esszéit gyűjti össze. Talán nem túlzás: kedves városának, megyéjének provincializmustól mentes enciklopédiáját állíthatjuk össze magunkban gondolatgazdag értekezéseit olvasva. A szerkesztő Bombitz Attila rendkívül alapos filológiai apparátusa, a grafikus Lévay Jenő szép címlapjai igazán méltóak Kovács Lajos máig újat mondani képes egyaránt széles és mély életművéhez.

Elkészült könyv alakban az első válogatás a megyei értéktár bőséges anyagából „Mi Komárom-Esztergom megyeiek vagyunk” címmel. A gazdagon illusztrált albumszerű kötet Popovics György elnöki előszavával jelent meg. 36 megyei település 143 települési értékét mutatja be a könyv. Dorog 13 kinccsel gyarapítja a megyei gyűjteményt, amelyből 10 a kulturális örökség, 3 pedig az ipari és műszaki megoldások tematikájába tartozik. Az 1938-as Szénoltár, a Bányász Emlékház, a bányaalagút-rendszer, az Erkel Ferenc Zeneiskola, a Dorogi Füzetek, a Bányász Zenekar, dr. Schmidt Sándor bányamérnök életműve, az F típusú vágathajtó gép, a Hydrop homoktermelelő berendezés, a Nemzeti Kőbányászati Emlékhely, Németh László „Tanu” című folyóirata, a Szent Borbála-ereklye és Wech József szalézi szerzetes életműve ahogy nekünk dorogiaknak, immár a megye polgárainak is büszkeségei. A könyv Komárom-Esztergom megye kulturális gazdagságának egyik legújabb bizonyítéka.

Kettős aktualitása is van Menyhárt Csaba „Drasche-Lázár Alfréd élete saját szavaival” című könyvének, amely a „Dorogi Füzetek” 55. köteteként jelent meg a város támogatásával. Pontosan idén száz éve született meg a hazánk számára tragikus trianoni békeszerződés, amelynek egyik aláírója a Dorogon született, és a településhez a neves családon keresztül több szállal kapcsolódó Drasche-Lázár Alfréd volt. A jeles kormányhivatalnok, aki egyben neves író is volt 1938-ban a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus budapesti megrendezésének is egyik szervezője volt. Jelenleg pedig újra a magyar főváros – ismét dorogi csatlakozó rendezvénnyel  - készül az újabb katolikus világtalálkozóra. Ahogy korábban Draschéról olvashattunk Kovács Lajos A miniszter író című kismonográfiájában (Dorogi Füzetek 20.), most Draschétól olvashatunk, hiszen Menyhárt Csaba elbeszéléseiből, leveleiből, nyilatkozataiból közöl válogatást egy alaposan összeállított tanulmány kíséretében.

Idén is gazdag karácsonya van Dorognak.

Dankó József