A 100 éves dorogi kórház volt a témája a bányásznapi konferenciának

Felhajtóerő a szénrakodóért címmel kiállítás nyílt a Dorogi Galériában

Szeptember 3-án, a művelődési ház előtti Otthon téren, a dorogi bányászat és bányakatasztrófák áldozatainak emlékművénél koszorúzási ünnepséget tartottak.

Emlékező beszédet mondott Bánhidi József, a Bányász Szakszervezeti Szövetség és a Dorogi Szénmedence Kultúrájáért Alapítvány Kuratóriumának alelnöke. Beszédében hangsúlyozta, hogy a jelen korszak félelmetes módon érinti az energiaválság témáját. Hivatalos szándék kapott hangot a bányavagyon hasznosítására.

Szénkészleteink gazdagok, ugyanakkor hol vannak a termeléshez szükséges anyagi, emberi és szakmai feltételei a kitermelésnek? Jelen feladatainkra kell koncentrálnunk: bányász hagyományaink őrzésére, átadására, amelyhez kívánok mindannyiunknak Jó szerencsét!

A köszöntőt követően a koszorúzás pillanatai következtek, amelyhez zenei aláfestést adott a Dorogi Bányász Zenekar.

Koszorút helyezett el Erős Gábor országgyűlési képviselő, Popovics György, a megyei közgyűlés elnöke, Dorog Város Önkormányzata és több bányász szervezet.

A művelődési házban folytatódott az ünnepségsorozat, ahol az egy évszázada alapított dorogi bányakórház múltjáról, jelenéről és jövőjéről tartottak konferenciát.

Dr. Pák Gábor Visszatekintés címmel idézte meg az 1922-es eseményeket, majd az elmúlt évtizedeket. Nem lehet a dorogi kórházról beszélni az augusztus 9-én elhunyt kórházigazgató, dr. Zsembery Dezső emlékezete nélkül. Egy perces néma főhajtással emlékeztek a főorvos, műgyűjtőre a konferencia résztvevői.

A program folytatásaként dr. Lászlóczky Ágnes dorogi telephelyvezető, vezető főorvos az intézmény jelenéről tartott vetítettképes előadást, majd dr. Tittmann János polgármester bemutatta az új várostörténeti kötetet, a Dorog 1900-1922 címűt.

A bányásznapi hagyományokat követve kiállítás nyílt „Felhajtóerő a Szénrakodóért” címmel. A kiállítást Wehner Tibor művészettörténész nyitotta meg. Dömötör Sámson László költő, képzőművész, performer és megszállott hajózó ember 2022-ben egy nagyobb tétel mentődobozra tett szert, s a szétbontásra ítélt hajók biztonsági felszerelésének ezen egykor nélkülözhetetlen tárgyainak megőrzésére, újrahasznosítására, műalkotássá alakítására pályázatot írt ki.

A pályázati felhívásra a jelenkori magyar művészet prominenseinek közreműködésével mintegy negyven műalkotás született: a négyzetes formájú, kétoldalt a kapaszkodást szolgáló kötélzettel ellátott, párnaszerű alumínium-testet festők és szobrászok alakították az eredeti mentő-funkciót mérlegelő és értelmező, egyszersmind új jelentéskörökkel gazdagító kompozíciókká. A festészeti, grafikai, plasztikai és az additív kollázs-elemeket kiaknázó, egységes alapokra hangolt különös műalkotás-együttes több budapesti időszaki bemutatót követően most Dorogra érkezett: a Dorogi Galériában megrendezett kiállítás felvezetője, izgalmas előjátéka a nagyszabású vállalkozásnak ígérkező Szénrakodó-program nyitányának. Navigare necesse est – hajózni szükséges – mondták a rómaiak, s e tárlat arról győzhet meg, hogy ez a régi gondolat napjainkban is érvényes, s mindeközben a művészet lehet a legfőbb mentségünk – idézzük Wehner Tibor megnyitójából.

A Dorogi Galériában a kiállítás október 3-ig megtekinthető.

A Jubileum téren, a Szent Borbála templom előtt koncertek, vásári sokadalom és búcsú várta az érdeklődőket vasárnapig.