1. Dorog
2. Hír
3. Közügy

- Melyek a költségvetés keretei, és milyen jellemzők határozzák meg?

- Az önkormányzat saját maga határozza meg a gazdasági programját, aminek kiindulását az önkormányzati törvény, az államháztartási törvény és a 2023. évi központi költségvetés képezi.  Szerkezetét illetően szokásos tartalmú, tehát működési, felhalmozási és finanszírozási célú, illetve kötelező, önként vállalt, és államigazgatási feladatok tagolásban tartalmazza az előirányzott bevételeket és kiadásokat.

Az idei költségvetés – mind mindig – a klasszikus tervezési metodika szerint készült, tehát a korrigált bázisra építve vesszük számba a várható és ismert pénzügyi hatásokat és számszerűsítjük a terveket, az óvatosság követelményének megfelelően. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az adójellegű bevételeknél növekedésre nem számítunk, a kiadásoknál pedig takarékosságra törekszünk.

Az elmúlt év rendkívüli volt, hiszen az energiaárak robbanásszerű növekedése drasztikus intézkedésekre kényszerített bennünket. A kormány a távfűtés díjában hatósági árat vezetett be, ami esetünkben 16,5-szeres hődíj-árat jelentett. Erre a költségvetésünk nem nyújtott fedezetet. Ezért volt szükség egy sor intézmény fűtésének lekapcsolására. És a „hideg napok” 2023. évben is kísért bennünket.

- Milyen nagyságrendű az idei terv, és melyek a fő részei?

- A költségvetés főösszege 5.261 millió Ft. Ennek több mint ¾ -e  (4.023) működési célú, amely az állami támogatást (1.373), a beruházási célra elnyert EU-s forrást (707), a helyi adókat (2092), valamint a működési és felhalmozási bevételeket tartalmazza. (476).

Az állami támogatás összege a bázisévhez képest érdemben nem változott, azonban kiegészítő támogatásban – az energiaárakra tekintettel- részesültünk, 123 millió Ft összegben.

Jelentős az uniós támogatás összege, amit belterületi zöldinfrastruktúra fejlesztésre, és a Kálvária-dombon kialakítandó Bányász Emlékmű-kilátóra kapunk.

A helyi adók meghatározó eleme az iparűzési adó, melyből 1.627 millió Ft-ot várunk.  A működési bevételek növekedésében az elmúlt években elhalasztott díjemelések érvényesülnek. (lakbérek, térítési díjak).

A kiadások tekintetében természetesen a működési célú rész a döntő, a maga 91%-os arányával.  Ebből a személyi juttatások és azok járulékai, valamint a dologi kiadások sok-sok eleme mintegy 3.112 millió Ft-ot tesznek ki. A kiadások között jelentős tétel az egyéb működési célú összeg.

- Mit tartalmaz ez a sor?

- Igen, ez egy fontos része a kiadásoknak, hiszen 1.667 milliót, 32%-ot képvisel. Elsőként a szolidaritási hozzájárulást emelem ki, melynek összege 552 millió Ft. Ezt az elvonást a kormány az adóerő-képesség függvényében határozta meg, és első bevezetésére 2017. évben került sor. Akkor 49 milliót fizettünk, idén pedig ennek 11-szeresét. Mivel az adóerő-képességünk érdemben nem növekedett, nyilvánvaló, hogy egy folyamatosan növekvő elvonásról van szó.  Csak az elmúlt évhez képest +146 milliós, 36%-os a változás.

A másik fontos tétel a tartalék 856 milliós összege. Itt szerepel céltartalék megnevezéssel a már említett EU-s támogatás (707), és a Mária utcai projekt még fel nem használt része (144).

Ugyancsak ide tartozik a Dorogi Kistérségi Társulásnak átadott összeg (219) valamint a sportegyesületek, és civil szervezetek támogatása is (38).

- Mennyi pénz jut felhalmozási célokra?

- Beruházásra és felújításra 424 milliót tartalmaz a tervezet. Ennek nagy része a városi intézmények energiahatékonyságot szolgáló beruházásaira megy el. Ezek közül kiemelem a Petőfi Sándor Óvoda felújítását, amire 60 millió Ft-ot tervezünk. Az uszoda bővítésére, bérlakások és a művelődési házbeli felújításokra tervezünk 30, 15, illetve 21 millió Ft-ot, számos kisebb összegű tételek mellett (informatika, tárgyi eszközök, stb.).

Az idei költségvetés – bár nagy szükség lenne rá – nem tartalmaz út- és járdafelújítást. Egyszerűen nincsen pénzünk rá.

A meglévő forrást pedig elviszi a távfűtés kiváltása. Több intézménynél kell gázkazánt vásárolni, kéményt építeni, stb.

Természetesen a távfűtésről nem mondunk le, a csatlakozások megmaradnak, és reméljük, hogy mielőbb visszatérhetünk a normális fűtési állapothoz.

Látni kell, hogy az önkormányzatok központi támogatása – hogy finom legyek – elég szerény, és nem nyújt fedezetet a magas infláció miatt is növekvő, és szükségszerű működési kiadásokra. Ezt a helyzetet csak tetézi a már említett szolidaritási hozzájárulás több mint félmilliárdos összege.

A költségvetés - kötelező tartalommal – rögzíti a Polgármesteri Hivatal és az önkormányzati intézmények létszámát, ami a összesen 243 fő.

Ugyancsak kötelező az előirányzat felhasználási terv, ami havi bontásban mutatja be a bevételeket és a kiadásokat, illetve a pénzügyi egyensúly állapotát.

Összefoglalva, az idei tervezet megfelelő alapot nyújt a gazdasági programunk végrehajtásához, de tudomásul kell venni, hogy számos bizonytalanság övezi, elsősorban az energiaköltségek tekintetében.