A mester és tanítványai az örmény karácsonyon
2014. jan. 11.

Nincs magányos ember Örményországban a két hétig tartó karácsonyi ünnep idején. A szeretet fontos, a legfontosabb számukra. A meghitt légkör átragadt valamennyi résztvevőre, aki elment a dorogi művelődési házban megtartott örmény karácsonyi ünnepre. Sőt még szerencsepénzes újévi sütit is kaptak a megjelentek.

A másfél évezredes múltra visszatekintő miniatúrafestészet mai remekeiből nyílt kiállítás pénteken az örmény karácsonyi ünnepség nyitóakkordjaként. Dr. Tittmann János köszöntötte a megjelenteket a Dorogi Galériában. Azt kívánta az örményeknek, hogy nagyon sokáig legyenek képesek élvezni karácsonyuk áldásait.

 

ermone.JPG

 

A Dorogi Örmény Önkormányzat elnöke, dr. Dzsotjánné Krajcsir Piroska a megnyitón elmondta, hogy a karácsony ünnepét a keresztény vallás teremtette meg. Az ókori egyházatyák először január 6-át jelölték meg a születés dátumaként. A pogány saturnaliák hagyománya, mely a téli napfordulóhoz /dec.25./ kötődött, azonban olyan élő volt, hogy Kr.u. 350-ben I. Gyula pápa gyakorlati okokból ez utóbbit jelölte ki a Szent Születés ünnepéül. Ma a világ örménysége az anyaországban, másik fele a világon szétszóratva, kisebb-nagyobb csoportokban, diaszpórában él. Az örmények jó része még mindig január 6-án ünnepli a karácsonyt. A bensőséges hangulatú esten Mártáián Ermone és a három évvel ezelőtt az Örmény Kulturális Központban köré szerveződött csoport alkotásait láthatjuk a kiállításon. Az üveg alól rejtett tűzzel villogó színek szépsége megragadja meg az érdeklődőt. Az elmúlt évek során Ermone számos egyéni és csoportos kiállításon mutatkozott be műveivel, és az örmény miniatúra az üvegfestés technikájával indult el magyarországi hódító útjára. Üvegre festeni nagyon nehéz – nemcsak a nehezen engedelmeskedő anyag miatt; hanem azért is, mert a művész végig tükörképben alkot, az üveg hátoldalára „fordítva” fest, készülő munkáját folyamatosan forgatva ellenőrzi. De nemcsak a kép inverz, a munkafolyamatok is fordítottak. A festő az üveglap alá teszi a mintát, fekete tussal megrajzolja a kontúrokat. Ezután felfesti az árnyékokat, festékkel kitölti a nagyobb felületeket − ruha, arc, bútorzat, háttér −, végül pedig következik az aranyfüsttel történő aranyozás. A legnagyobb kihívást a feliratok megrajzolása jelenti.

A dorogi közönségnek nem ismeretlen az örmény miniatúrák világa, hiszen 2001-ben, az örmény egyház megalakulásának 1700. évfordulójára Kolonics Péter miniatúramásolatain keresztül képet kaphattunk az örmény művészet e sajátos szeletéről. Mártáián Ermone üvegminiatúráit 2010 nyarán láthatták a dorogi érdeklődők.

A művész üvegfestményei megtalálhatók Svájc, Németország, Olaszország, Izrael, Ukrajna, valamint az Amerikai Egyesült Államok területén élő magángyűjtőknél. A művész 1995 óta számos csoportos és egyéni kiállításon vett részt Magyarország és Románia több városában.

 

trio.JPG

 

A kiállítás megnyitója után műsoros est vette kezdetét. Koncz Eszter színművésznő meggyújtotta az ünnepi koszorú gyertyáját, majd a Guszán-trió, illetve dr. Garaguly István Örmény Templomi Kórus vezető és a kórus néhány tagja keleti szent dallamokkal töltötte meg a művelődési ház termét. Dr. Dzsotjánné Krajcsir Piroska megköszönte dr. Tittmann János polgármester és Solecki Szilárd, a Dorogi Közművelődési Nonprofit Kft. ügyvezetőjének évtizedes támogatását és örmény édességekkel teli csomagot adott át számukra. Majd a megszentelt újévi szerencsekalácsot kiosztották a nézők között. Aki pénzérmét talált a sütiben, beválthatta ajándékokra. A szeretetteljes este örmény ételkóstolóval zárult.

 

szerencsesuti.JPG
Koncz Eszter szerencsesütiket kínál a megjelenteknek