Meghalt Buzánszky Jenő. A legendás magyar futballcsapat, az Aranycsapat védője, a Nemzet Sportolója, Dorog Díszpolgára 90 éves volt.
Az egykori kiváló hátvéd az esztergomi kórházban vasárnap este 8 órakor hunyt el. A hírt a volt futballista fia közölte a FourFourTwo.hu-val.
Az olimpiai bajnok, világbajnoki ezüstérmes sportember december 12-én került az esztergomi kórházba, ahol kétszer megoperálták, s azóta is ott kezelték, előbb az intenzív osztályon, majd a belgyógyászaton.
Buzánszky Jenő az Aranycsapat utolsó élő tagja volt. A Dorogi Bányász legendás védője játszott az 1952-ben, Helsinkiben olimpiai bajnok együttesben, pályára lépett az évszázad mérkőzésén 1953-ban, Londonban, és mind az öt mérkőzésen szerephez jutott az 1954-es svájci világbajnokságon, melyen ezüstérmet szerzett a válogatott.
2011 óta volt a Nemzet Sportolója, idén novemberben pedig beválasztották a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületébe.
Életpályája
Buzánszky Jenő (Újdombóvár, 1925. május 4. - Esztergom, 2015. január 11.) 49-szeres válogatott labdarúgó, az Aranycsapat hátvédje, edző, sportvezető, a Nemzet Sportolója. 1943 és 1947 között MÁV-munkás, 1947-1978 között a Dorogi Szénbányák munkatársa. 2010. május 4. óta a dorogi stadion az ő nevét viseli.
Dombóváron az Esterházy Miklós nádor Katolikus Főgimnáziumban érettségizett. Ezután a MÁV Vasúti Tisztképzőjét végezte el.
Klubcsapatban
Klubjai: Dombóvári Vasutas (1938-1946), Pécsi VSK (1946-1947), Dorogi AC (1947-1949), Dorogi Tárna (1949-1950), Dorogi AC (1957-1960) A PVSK-hoz 1946-ban igazolt le, amely ekkor esett ki az NB I-ből. A csapatban centert játszott, edzője Szabó Petár volt.[2].
Dorogon 274 élvonalbeli mérkőzésen szerepelt (a klub többször cserélt nevet: Dorogi Tárna, Dorogi Bányász, Dorogi AC), az NB II-ben 56 mérkőzésen lépett pályára. Hivatalos bajnoki mérkőzéseken 25 gólt rúgott. A legjobb eredményük két 5. hely (1950 ősz, 1955), a vidék legjobbja cím birtokosa két alkalommal (Dorogi Bányász, 1954 és 1955). Grosics Gyulával ketten voltak az aranycsapat dorogi tagjai.
A válogatottban
1950 és 1956 között 49 alkalommal szerepelt a válogatottban. Tagja volt az olimpiai győztes csapatnak 1952-ben Helsinkiben. Játszott 1953-ban Londonban, Anglia ellen az évszázad mérkőzésén. Az 1954-es világbajnokság mind az öt mérkőzésen játszott, így a berni döntőben is, ahol ezüstérmet szerzett a csapattal.
Edző, sportvezető
A Testnevelési Főiskolán szerzett diplomát szakedzői tagozaton 1964-ben. 1960 és 1972 között edző. 1961-65 és 1967-69 között a Dorogi Bányász edzője, 1972-85 között ugyanott technikai vezető. 1965-67 és 1970-71 között az Esztergomi Vasas edzője, 1972 a Fősped Szállítóknál dolgozott.
1985-1993 között a Komáromi illetve Komárom-Esztergom megyei Labdarúgó-szövetség elnökhelyettese, 1993-97 között elnök. 1993-tól kezdve az MLSZ elnökségi tagja volt, az utánpótlás bizottság elnökhelyettese.
Napjainkban
A Debreceni Egyetemen már több mint tíz alkalommal rendeztek a tiszteletére labdarúgókupát, míg Pécsett a Leőwey Klára Gimnáziumban 2013-ban már hatodszor volt sikere az Aranycsapat korábbi játékosáról elnevezett kupának az iskola végzősei között. 2011 óta minden évben megmérkőznek a trófeáért Pécs meghívott középiskolái is. Ezeken az eseményeken Buzánszky Jenő is rendszeresen részt vett. Városának, Dorognak a stadionja a képviselő-testület döntése alapján 2010 májusától a Buzánszky Jenő Stadion nevet viseli.
Buzánszky Jenő tudásával aktívan támogatta a magyar futballt, hiszen a KÉSZ Labdarúgó Akadémia "Új Utakon" programjának szakmai felügyelőjeként és védnökeként segítette az utánpótlás-nevelést.
Sikerei, díjai
• Olimpiai játékok
o aranyérmes: 1952 (Helsinki)
• Világbajnokság
o ezüstérmes: 1954 (Svájc)
• Munka érdemrend (1953)[4]
• A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1954)[5]
• Olimpiai érdemérem (1986)
• Dombóvár díszpolgára (1991)
• Dorog díszpolgára (1993)[6]
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1993)[7]
• A Dorogi FC Örökös Tagja (1999)
• Csik Ferenc-díj (2001)
• Szent István-díj (2007)
• Prima Primissima díj (2010)
• A Nemzet Sportolója (2011)[8]
• Emberi Méltóságért-díj (2014) [9]