RETRO DÍJÁTADÓ GÁLA: Hétfő után Ecetes vasárnap a dorogi mûvelődési házban

2016. jan. 25.

A Magyar Kultúra Napja dorogi rendezvénye, a RETRO címû térségi, mûvészeti pályázat jegyében telt január 22-én. A pályázatot még tavaly nyáron írta ki Dorog Város Önkormányzatának Képviselő-testülete azzal a szándékkal, hogy teret nyisson az amatőr és profi alkotóknak. A neves zsûri - Kaposi Endre képzőmûvész, Balla András fotómûvész, Brassai Gabriella festőmûvész, Lencsés Lajos oboamûvész Vörös István írásmûvész, Csíkszentmihályi Róbert érem- és szobrászmûvész, Szász Dániel táncos-koreográfus és Tettamanti Béla képzőmûvész - által kiválasztott alkotásokból kiállítás nyílt a Dorogi Galériában, majd gálamûsor keretében megtartották a tánc-, zenei és írásmûvészeti bemutatókat a színházteremben.
Dr. Tittmann János polgármester köszöntötte a megjelenteket, majd Tettamanti Béla képzőmûvész étékelte a pályamunkákat. Az Esztergom és Dorog térségében élőknek meghirdetett pályázatra 85 alkotás érkezett be a 24 érintett település közül 15-ből.
Dr. Tittmann János először a zsûri tagjainak nyújtotta át az emléklapokat, megköszönve munkájukat, majd a Retro nyertesei vehették át az okleveleket és a kategóriánkénti 200 000 forintos díjat.
A Retro pályázat díjazottjai:
Képzőmûvészet kategória nyertese, Kapa Melinda: Hétfő címû festménye

Htf337c.KapaMelindakp.jpg

Fotómûvészet kategória nyertese, Radócz Balázs: Filmszakadás - Egy kertmozi utóélete címû alkotása
Táncmûvészet kategória nyertese Puksa Tiborné dr. Nagy Margit (a Carmen táncegyüttes koreográfusa): Ötórai tea címû produkciója
Írásmûvészet kategória nyertese Szax Berill: Ecetes vasárnap címû verse (a cikk végén olvasható)
Zenemûvészet kategória nyertese, Lattmann Kristóf:Spirál maszk címû zenemûve

A program első felének záró akkordjaként a közönség meghallgatta a kiállítás megtekintése közben Szendi Ágnes - a zeneiskola tanárnőjének - Emlékezés címû darabját, melyet szintén a Retro pályázatra írt; előadta maga a szerző pianínón, és Juhász Jusztina fuvolán.
A Retro címû térségi mûvészeti pályázat zene-, írás- és táncmûvészeti kategóriáiból összeállított válogatása gálamûsor keretében folytatódott a színházteremben.

Elsőnek a zenemûvészet kategória győztesének, Lattmann Kristófnak: „Spirál maszk" címû mûvét hallhatta a közönség, majd Millei Rita: „Az ernyő" címû írását olvasta fel Járfás Ágnes. Bartl János: „A bányászgyerek" címû versét a szerző előadásában hallhatták. A táncmûvészet kategória győztese, Puksa Tiborné dr. Nagy Margit által koreografált „Ötórai tea" címû produkciót is láthatták a Carmen táncegyüttes előadásában. Kele Fodor Ákos: „Partifecskék, tangapapucsok" címû szinopszisának részlete után az írásmûvészet kategória győztese, Szax Berill előadta „Ecetes vasárnap" címû versét.
A Magyar Kultúra Napjának dorogi rendezvényét Lattmann Kristóf és zenekara zárta.

Szax Berill: Ecetes vasárnap

(Nagyszüleim emlékére)

A nyárikonyha ajtaján

pókhálót font az idő.

Belesek a homályos ablakon,

porfedte pillanatok után kutatok.

Elfordítom a kulcsot;

kinyitom a múltat.

Átlépem sok év küszöbét.

Látom a stelázsin sorakozó,

befőttes emlékeket.

Sámlira állok, kezembe veszek egyet.

Lecsavarom róla a beszáradt tetőt,

érzések darabjait öntöm ki belőle.

A kredenc alatt

szénakazalnyi fénykép,

halomban és összevissza.

Belenyúlok könyékig,

felmarkolok néhányat belőle.

Megragadok néhány érzést,

néhány pillanatot,

amelyhez ragaszkodok.

Teleragasztanám velük a falakat,

a virággal borított, tapétás falakat.

Letépek egyet

a tapéta virágai közül;

az emlékeim közül.

A dohos papír

hosszan szakad lefelé,

egymásra rakódott rétegek

bukkannak elő.

A múlt lerakódásai,

s én felbontom őket.

Lehunyom a szemem,

és a jelen mögé látok.

Libabőrös leszek,

csukott szemem könnybe lábad.

Emlék cseppen a padló

linóleumjára.

Elmosódott arcok,

tompa hangok.

Homályos részletek,

egyre élesebb érzések.

A cseppben tükröződő életképek.

Csepel biciklin guruló

svájcisapkát viselő látogató.

Csíkos szatyor, barna köpeny suhan.

Zsebe tele vidámsággal,

melyből előhúz egyet,

és levág belőle a bicskájával.

Átnyújtja nekem;

a jókedvét megosztja velem.

A szeletet én is zsebre teszem,

s hogy el ne vesszen,

onnan többé ki nem szedem.

Ajándékkal elhalmozott unoka. û

Barbibaba, plüssfigura,

s mellé zenélő, csillogó képeslap.

A belseje a legragyogóbb;

remegő kézzel írt sorok,

megható gondolatok.

A tinta elkenődik,

a szavak belém ivódnak,

felszívódnak a bőrömön át.

A néhány sor örökre a részemmé vált.

Õszülő hajfürtök,

túldíszített kötény.

Piros, csorba lábasban

rotyogó főzelék.

Ecetes vasárnap,

elsózott délelőtt.

Szódásszifonból

kispriccelt szavak

a viaszosvászon terítőn.

A pezsgő cseppek

összeforrnak.

Felforrt gondolatok.

Kávéfoltok a plafonon,

a felrobbant érzések nyoma.

Fintorgó és duzzogó unoka.

Szomorú, megbántott nagymama.

Gumicsizma csoszogás,

kérges kézben cipelt locsolókanna

a langyos estén.

Slagból kifolyó hûs jókedv.

Kútból nyert friss nevetés.

Esőillatú beszélgetés.

Szétmorzsolom a nedves földet,

elültetem a pillanatot,

mely tőről a jövőt szakíthatom,

s mellyel táplálkozhatom.

Tejbe aprított kenyér,

melyet ráncos kéz kanalaz.

Alma és vajjal kent szelet,

mézeskrémes hangulat.

A falon lógó, aranyozott keretbe

foglalt pillanat.

Rozsdás szögre akasztott

múlt darab.

A fal repedései,

mint a lélek hasadásai.

A repedés nem forr össze,

spaklival bekenem,

bánatom elfedem.

Metsző szomorúság,

hideg belenyugvás.

A nyárikonyha nincs többé,

magányosan állok.

Hangtalanul az ég felé kiáltok.

Talán válaszra várok.

De lassan elsétálok,

s a múlt kapuját magam mögött

újra bezárom.

Kapcsolódó hírek