1. Dorog.hu
2. Hír
3. Kultúra

A Magyar Kultúra Napján, január 22-én igazi retro élményben lehet része mindenkinek, aki ellátogat a dorogi mûvelődési házba. Retro címmel még tavaly júliusban térségi, mûvészeti pályázatot írt ki Dorog Város Képviselő-testülete. Öt kategóriában - képző-, fotó-, írás-, tánc- és zenemûvészeti - küldhettek be pályamûveket a dorogi és az esztergomi kistérség 24 településén élő, amatőr és profi alkotók. Tizenöt községből és városból összesen 83 pályamû érkezett, amelyek elbírálásában nyolc országos, nemzetközi hírû mûvész vett részt. A jó hangulatú zsûrizési napokon azonnali és egyértelmû eredmények születtek mind az öt kategóriában. A Magyar Kultúra Napján a mûvelődési házban bemutatjuk a kiválasztott alkotásokat. Január 22-én kiállítás nyílik a Dorogi Galériában, gálaest keretében pedig a zenei-, írásmûvészeti, táncmûvészeti kategória nyerteseinek mûsorát láthatja a színházteremben a közönség.

A Közhírré Tétetik Dorogon januári számában bemutattuk a zsûri tagjait, ezúttal portálunkon is olvashatnak róluk!
Balla András, esztergomi vegyész, kertépítész, fotográfus. Az elmúlt években nyolc különböző témájú könyve jelent meg. Példaképe Josef Sudek cseh mester, akinek mottója: - Mindig csak azt fotóztam, ami érdekelt, amihez valami szerelem fûzött. - Balla András megszervezője, alapítója és névadója az Esztergomi Mûvészek Céhének. A Magyar Mûvészeti Akadémia, a Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületének, a Magyar Fotómûvészek Szövetségének tagja.
Mûvészeti vezetője volt az FMK Fotó tagozatának, az FFS-nek, az Esztergomi Fotográfiai Biennálénak, az Esztergomi Art Fotográfiai Stúdiónak és a dorogi mûvelődési ház Fotókörének. Kurátora az NKA, a Pécsi József ÖD. Bizottságnak, nemzetközi aktfotós táboroknak. Számtalan országos és nemzetközi fotómûvészeti, valamint kert- és tájépítészeti pályázat és tárlat nagydíjain kívül a Balogh Rudolf díj, az André Kertész díj, a Magyar Fotográfiai Nagydíj, a Megyei Mûvészeti Díj, a Szocialista Kultúráért díj, Pro Urbe Esztergom díj (stb.) birtokosa.
A hazaiak mellett 28 alkalommal volt külföldi ösztöndíjas. Tenerifétől Rómán, Párizson át New Yorkig 17 külföldi galériában, múzeumban mutatták be önálló kiállításait. Itthon 112 önálló tárlata volt. 2015-ben három külföldi - Helsinki, Forssa, Tallin - és négy esztergomi tárlata volt.

Szász Dániel 1975-ben született. A középiskola után színházzal és azon belül tánccal kezdett foglalkozni, még amatőrként. 1998-ban az akkor induló Kompmánia táncszínházi társulat tagja lett.
2002-től szabadúszó táncosként dolgozik, több neves együttessel és koreográfussal mint például a
Szegedi Kortárs Balett, Frenák Pál, Goda Gábor - Artus. 2007-től napjainkig a Tünet Együttes alapító tagjaként dolgozik mint táncos-koreográfus. 2008-ban a Magyar Táncmûvészek Szövetsége Az évad férfi táncosa díjban részesítette.

Vörös István (1964) A PPKE BTK esztétika tanszékének docense, József Attila-, Füst Milán-, Déry-, Hubert Burda-, Vilenica Kristály- és Premia Bohemica-díjas. Több mint 20 kötete jelent meg eddig, több mint 10 színházi bemutatója volt, tucatnyi nyelvre fordítottak írásaiból, egyebek közt kínaira, németre, görögre, héberre, angolra, bolgárra, csehre. Õ maga csehből, angolból és németből fordít, főként verseket. Fontosabb verseskötetei: Só, kenyér (1988), A csodaöreg (1996), A darázs tanításai (2000), Heidegger, a postahivatalnok (2003), Gregorián az erdőn (2005), A Vörös István gép vándorévei (2009), Apám kakasa (Lackfi Jánossal - 2009, 2015), A Kant utca végén (2011), Fénylovasok (2012), Tőlem távoli cselekedeteim (2014), Százötven zsoltár (2015). Prózakötetei: Innenvilág (novellák, 1992), A fatelepítőknél (novellák, 1998), A kéz öt ujja (novellák, 2001), Švejk gyóntatója (novellák, 2007), Keresztelés özönvízzel (regény, 2011), Gagarin (regény, 2013). Drámakötetei: Ördögszáj (2010), Aki nevetve született (2013). Két gyermeke van.

Tettamanti Béla (Bánhidán született ) Munkácsy Mihály és Pulitzer Emlék -díjas képzőmûvész.
1975 óta van jelen a magyar és külföldi sajtóban (első alkalommal az Élet és Irodalomban),
rendszeresen készít könyvillusztrációkat (többször nyerte el Szép Magyar Könyv illusztrátor
díját) tíz éve nagyobb méretû akril és olajképeket, öt éve posztamensen elhelyezhető acél
szobrokat is készít.
Hazai kiállításai közül a három legfontosabb: 1986 Ernst Múzeum, Budapest; 2006 Pécsi Galéria; 2013 Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest.
Ez a grafikus se külföldi, se hazai mesternek, senkinek sem követője. Õt sem fogják követni.
Kerüli a pillanatnyi aktualizálást, minden vonásában, a legkisebbekben is általánosít. Ezért időszerû minden vonása. - Frank János mûvészettörténész.  Tettamanti eminensen európai: ezt nem dicséretnek szánom, tárgyilagosságnak. - Esterházy Péter író.
Szakmai önéletrajzának utolsó mondata minden alkalommal: 2046. december 10-én leszek 100 éves....

Kaposi Endre (Zalaegerszeg, 1939) képzőmûvész, nyugalmazott főiskolai tanár, szakíró. 1959 óta él Esztergomban. Korábban kevés motívumból építkező, lírai hangvételû táblaképeket készített, amelyekben az ember környezetét jelképszerû, leegyszerûsített kompozíciókban fogalmazta meg. A fotográfia gyakorlati eszközeivel erősen hatott festészetére, azonban a megörökítés gesztusa, az emlékezés az, ami későbbi tárgykollázsainak lelkét adja.
Az ún. talált tárgyak szimbólumértékkel bírnak mûvészetében, a munka, a kézmûvesség megbecsüléséről tanúskodnak. Kaposi Endre mintegy az idősíkokkal játszva, ebbe illesztette a birtokában lévő, gyermekkort idéző fotóit.
Mûvészetírói munkássága is jelentékeny, tanulmányait a Mûvészet és az Új Forrás címû folyóiratok közlik, de önálló kiadványokként is napvilágot látnak. 2015-től Esztergom díszpolgára. Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesülete. (granart.hu)
Brassai Gabriella, festőmûvész több mint egy évtizede tanít dekoratőröket, lakberendezőket, gyerekeket, felnőtteket. Vallja, hogy mindenki megtanulhat rajzolni és festeni, tanítási stílusával diákjainak nem csak tudását, de önbizalmát is fejleszti. 1972-ben született, a Dobó Katalin Gimnáziumban érettségizett, majd Carrarában az Accademia delle Belle Arti festészet szakán tanult. Elvégezte a Magyar Iparmûvészeti Főiskola, Budapest Vizuális Kommunikáció Tanszék grafika és typo-grafika szakát, később a Werk Akadémia, Budapest Kulturális és mûvészeti menedzser szakára járt. 1995-től tagja a Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületének, 1997-től az Esztergomi Mûvészek Céhének. Önálló kiállításai: Esztergom, Budapest, Sárvár, Pécs, Visegrád, Marosvásárhely (Románia), Párkány, Ehingen (Németország).
Csíkszentmihályi Róbert érem- és szobrászmûvész így vallott: 1940 január ötödike jelentős nap az életemben: megszülettem... De csak később, az ötvenes évekkel kezdődött mûvészi irányultságom. A főiskola elvégzése után - eredeti célomat dédelgetve - kénytelen voltam még egy évtizedig tanítani. Szorgalmas szakmai munkával végülis ötven esztendő alatt mintegy 100 egyéni kiállításom volt, számtalan kisplasztika mellett vagy ezer éremoldalt készítettem, száznál több emlékmûvem, síremlékem, dombormûvem van magyarországi közterületeken, de külföldön is, leginkább Itáliában. ...és idővel így lettem Munkácsy-, Kossuth- és nyugdíjas Érdemes és Kiváló Mûvész, Lyme- és Parkinson-kóros Koszorús Szobràsz, Szentendre Díszpolgára, a Nemzet Mûvésze. A Magyar Mûvészeti Akadémia tagja.

Lencsés Lajos oboamûvész eddigi életútja Dorogtól Stuttgartig ívelt, fő állomásait Budapest és Párizs jelentette, ahol felsőfokú oboatanulmányait végezte. Párizsban Étienne Baudo növendéke volt, s miután egy ösztöndíj jóvoltából részt vett Nizzában Pierre Pierlot nyári mesterkurzusán, külföldön próbált szerencsét. Marlban a Filharmonia Hungarica tagja lett, majd - miután 1968-ban megnyerte Genfben a nemzetközi versenyt - 1971-ben sikeresen pályázta meg a Stuttgarti Rádió Szimfonikus Zenekarának szóló oboista állását. Főállását tekintve tehát zenekari játékos volt, amellett azonban szívesen lépett fel (többnyire versenymûvekben) szólistaként - s főként: gyakran vállalkozott hangfelvételek készítésére. Elismerésre méltó a diszkográfiája, hetvenet meghaladó felvétel-számmal (természetesen játszott hangszere közeli rokonain: angolkürtön és oboa damorén is). Írója A zene és Dorog címû 2015 októberében megjelent könyvnek. Januárban Cannes-ben négy új CD felvételét mutatják be!