Előzzük meg a lakástüzeket!
Hírek
Közügy
2017. szept. 5.
Előzzük meg a lakástüzeket!
Az Esztergomi Katasztrófavédelmi Kirendeltség a tűz hatása miatt bekövetkezett elhalálozások csökkentése, személyi sérülések megelőzése érdekében tájékoztató anyagot állított össze.
A lakástüzek legtöbbje némi odafigyeléssel megelőzhető. A nyílt láng használata a lakástüzek legfőbb forrása. Nyílt lángot leginkább a tűzhelyek, kandallók és a kályhák használnak, így arra kell kiemelten figyelnünk, hogy semmilyen gyúlékony anyagot ne tároljunk a közelében, például ne a kandalló hőjével próbáljuk gyorsabb szárításra bírni a kimosott ruhákat!
A tüzelőanyagot, a ruhaszárítót és más éghető anyagot megfelelő távolságra helyezzük el a tüzelő- és fűtőberendezéstől, figyelembe véve a hősugárzást
Éghető padozatú vagy padlóburkolatú helyiségben a szilárd tüzelőanyaggal üzemeltetett tüzelőberendezés ajtaja elé olyan fémből készült parázsfelfogót kell elhelyezni, amely biztosítja, hogy a kihulló vagy kipattanó parázs (szikra) ne juthasson az éghető padozatra, és az a tüzelőberendezés környezetében elhelyezett éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen.
A tüzelő- és fűtőberendezés ajtónyílása előtti padozat nem éghető anyagból legyen, ha szükséges helyezzünk fémtálcát a kályha elé. A berendezést, ameddig égés történik, ne hagyjuk felügyelet nélkül.
Komoly gondok okoznak a felelőtlenül elhelyezett, illetve magukra hagyott gyertyák és mécsesek is: ezek esetenként könnyen leverhetőek vagy égve felejtve kaphatnak bele tárgyakba (jellemzően függönyökbe, terítőkbe, esetenként bútorokba, ha azokhoz túlságosan közel helyezzük az éghető tárgyakat) amikből percek alatt lakástűz válik.
Nagyon fontos, hogy az égő gyertyát, mécsest soha ne hagyjuk őrizetlenül otthonunkban.
A gyertyát a huzat eldöntheti. Fontos, hogy ilyen esetben a láng ne érjen el semmilyen éghető anyagot, például koszorút, asztalterítőt.
A meggyújtott gyertyát olyan stabil helyre kell rakni, ahol nem tud eldőlni, a közeléből pedig el kell tenni a gyúlékony anyagokat.
Minden esetben legyen hőálló alátét a gyertya alatt. A legjobb megoldás, ha feldőlés esetén a láng nem éri el az alátét szélét, ebben az esetben megfelelő a vízszintes irányban szükséges biztonsági távolság.
A gyertya felett szintén nem lehet éghető anyag, például függöny. Gondoljunk arra is, hogy nyitott ablak esetén a huzat a láng fölé fújhatja a textíliát.
A kanóc ne legyen hosszabb egy centiméternél, ebben az esetben kisebb lesz a láng magassága.
Soha ne hagyjuk teljesen leégni a gyertyát, ne várjuk meg, amíg az összes viasz elfogy, mivel az átforrósodott mécsestartó is tüzet okozhat.
Az adventi koszorú által okozott tüzeket is többnyire az égve felejtett gyertyák okozzák. Azért, hogy elkerüljük a hasonló tűzeseteket, javasoljuk: az adventi koszorúkat helyezzük nem éghető anyagból készült felületre (fém, vagy hőálló üveglap stb.) és közvetlen közelében ne helyezzünk el más éghető anyagokat, a koszorún elhelyezett gyertyákat csak felügyelet mellett égessük, mielőtt a helyiségből kimegyünk, azokat oltsuk el.
A karácsonyi tűzesetek többségét a felügyelet nélkül hagyott gyertyák, csillagszórók, esetenként a működésben lévő elektromos árammal működő lámpafüzérek helytelen, vagy felügyelet nélküli használata valamint a nem szabványos fényfüzérek alkalmazása, használata okozhatja.
A karácsonyfa jellemző tulajdonsága, hogy kiszáradásával egyenes arányban nő a lángra lobbanás veszélye, ezért az ünneprontó tűzesetek elkerülése érdekében javasoljuk: csillagszórót, díszgyertyát a karácsonyfán csak felnőttek gyújtsanak meg. Mielőtt a helyiséget elhagyják a gyertyákat oltsák el, a csillagszóró maradványát távolítsák el a fáról. Amennyiben a karácsonyfán nyílt lánggal működő díszeket alkalmazunk, a fát ne helyezzük függöny közelébe és lehetőség szerint eldőlés ellen is rögzítsük. Az esetleg fellobbanó lángok elharapódzását vizes pokrócokkal, vagy ha van, kézi tűzoltó készülék alkalmazásával lehet leggyorsabban megfékezni. Fokozottan figyeljünk arra, hogy amennyiben karácsonyfatűz alakul ki és a fán elektromos lámpafüzér volt, vízzel vagy vizes pokróccal az ilyen tűz oltást csak azután kezdjük meg, miután a lámpafüzér csatlakozóját a dugaljból kihúztuk!
Szintén veszélyforrást jelent a konyhai szeméttárolóba dobott, még izzásban lévő gyufa és dohánynemű, amelyek lángra lobbanthatják a kuka tartalmát, vagy a szemétledobóban felhalmozódott kommunális hulladékot. Ezt szem előtt tartva legyünk körültekintőek, és bizonyosodjunk meg arról, hogy csak megfelelően eloltott gyufát és dohányneműt dobunk a szemetesbe, valamit kerüljük a tűzveszélyes folyadékok háztartási hulladék közötti elhelyezését.
Játékos kedvű gyermekeink - szülői felügyelet hiánya és a gondatlanság miatt - több tűzesetnek voltak okozói. A kiskorú nem felelős cselekedeteiért, azonban a szülők, a felnőttek bűnös mulasztása, ha a tűzgyújtó eszközöket olyan helyen hagyják, ahol a gyermek hozzáférhet. Elsősorban a padlás, a pince vagy a melléképület, illetve távoli szoba sarka az alkalmasnak vélt hely a tiltott játék, a gyufa és a cigaretta kipróbálására. A felügyelet hiánya rendszerint tragédiához vezethet abban az esetben, ha a gyújtóeszközt (gyufát, öngyújtót stb.) hagyunk a gyermek közelében, illetve olyan szobában egyedül hagyjuk őket, ahol nyílt tüzelésű fűtőberendezés üzemel. Az ágyban fekvő pici is veszélyben van, különösen, ha közel tesszük az ágyat a tűzhöz - mondván hideg van, meg ne fázzon!
Ahogy növekszik a gyermek fokozatosan meg kell tanítani arra, hogy a veszélyt felismerje és később ne féljen tőle, hanem megfelelőjen használja a tűzszerszámokat és a különböző hőtermelő berendezéseket. Különösen fontos ez ott, ahol mindkét szülő dolgozik és a gyermeknek önállóan kell ellátnia magát, fűtenie kell és meg kell melegítenie az ételt.
Az iskolai nevelésben a tanítók ez irányú felvilágosító munkájára is szükség van, hogy tanítványaik ne váljanak tragédia okozóivá.
Ahol nincs villany és a világítást petróleumlámpa, viharlámpa, gyertya vagy mécses szolgáltatja a lámpába kerülő petróleumot vagy olajat gondosan kell tárolni, kezelni. Lehetőleg kis műanyag kannában tároljuk ezeket, mert az üveg könnyen törik és a szétfolyó tűzveszélyes anyag csak szaporíthatja a gondjainkat.
Legjobb, ha száraz homokot is tartunk otthon egy műanyag zsákban (vagy vödörben, ládában), hiszen ezzel gyorsan felitatható a kiömlött olaj vagy petróleum, az átitatott homok felseperhető és kivihető a lakásból. Ilyenkor ne feledkezzünk meg a szellőztetésről, mert a levegőben éghető gázok vannak.
A dohányzás egészségkárosító hatású. Károsítja a tüdőt, a szívet, az ereket, pusztítja a száj nyálkahártyáját, sárgítja a fogakat. Sajnos nem csak a felnőttek, hanem egyre több gyermek is a dohányzás rabjává válik, ennek fokozott veszélye az egészségkárosító hatásán kívül, hogy dohányzáskor olyan helyre bújnak, ahol az eldobott cigarettavégtől a tűzkeletkezés veszélye fokozottabban jelentkezik.
Égő dohány neműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni vagy ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat.
Ha gyúlékony, robbanékony anyaggal dolgozunk, ne dohányozzunk!
Használjunk üveg, kerámia vagy fém hamutartót!
Ügyeljünk arra, hogy ne a földre vagy a hamutartó mellé hamuzzunk!
A cigarettavéget mindig gondosan oltsuk el, lehetőleg locsoljunk rá vizet!
Hamutartót sose ürítsük papírral telt kukába!
Az égő cigarettát sose tegyük le gyúlékony, éghető anyagra!
Ágyban ne dohányozzunk!
Parázsló égő dohány neműt ne dobjuk ki az ablakon, vagy a gépkocsiból!
Égő cigarettát ne hagyjuk ott még a hamutartóban sem!
Égő dohány neműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni vagy ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat.
Ha gyúlékony, robbanékony anyaggal dolgozunk, ne dohányozzunk!
Használjunk üveg, kerámia vagy fém hamutartót!
Ügyeljünk arra, hogy ne a földre vagy a hamutartó mellé hamuzzunk!
A cigarettavéget mindig gondosan oltsuk el, lehetőleg locsoljunk rá vizet!
Hamutartót sose ürítsük papírral telt kukába!
Az égő cigarettát sose tegyük le gyúlékony, éghető anyagra!
Ágyban ne dohányozzunk!
Parázsló égő dohány neműt ne dobjuk ki az ablakon, vagy a gépkocsiból!
Égő cigarettát ne hagyjuk ott még a hamutartóban sem!
A lakástüzek legtöbbje némi odafigyeléssel megelőzhető. A nyílt láng használata a lakástüzek legfőbb forrása. Nyílt lángot leginkább a tűzhelyek, kandallók és a kályhák használnak, így arra kell kiemelten figyelnünk, hogy semmilyen gyúlékony anyagot ne tároljunk a közelében, például ne a kandalló hőjével próbáljuk gyorsabb szárításra bírni a kimosott ruhákat!
A tüzelőanyagot, a ruhaszárítót és más éghető anyagot megfelelő távolságra helyezzük el a tüzelő- és fűtőberendezéstől, figyelembe véve a hősugárzást
Éghető padozatú vagy padlóburkolatú helyiségben a szilárd tüzelőanyaggal üzemeltetett tüzelőberendezés ajtaja elé olyan fémből készült parázsfelfogót kell elhelyezni, amely biztosítja, hogy a kihulló vagy kipattanó parázs (szikra) ne juthasson az éghető padozatra, és az a tüzelőberendezés környezetében elhelyezett éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen.
A tüzelő- és fűtőberendezés ajtónyílása előtti padozat nem éghető anyagból legyen, ha szükséges helyezzünk fémtálcát a kályha elé. A berendezést, ameddig égés történik, ne hagyjuk felügyelet nélkül.
Komoly gondok okoznak a felelőtlenül elhelyezett, illetve magukra hagyott gyertyák és mécsesek is: ezek esetenként könnyen leverhetőek vagy égve felejtve kaphatnak bele tárgyakba (jellemzően függönyökbe, terítőkbe, esetenként bútorokba, ha azokhoz túlságosan közel helyezzük az éghető tárgyakat) amikből percek alatt lakástűz válik.
Nagyon fontos, hogy az égő gyertyát, mécsest soha ne hagyjuk őrizetlenül otthonunkban.
A gyertyát a huzat eldöntheti. Fontos, hogy ilyen esetben a láng ne érjen el semmilyen éghető anyagot, például koszorút, asztalterítőt.
A meggyújtott gyertyát olyan stabil helyre kell rakni, ahol nem tud eldőlni, a közeléből pedig el kell tenni a gyúlékony anyagokat.
Minden esetben legyen hőálló alátét a gyertya alatt. A legjobb megoldás, ha feldőlés esetén a láng nem éri el az alátét szélét, ebben az esetben megfelelő a vízszintes irányban szükséges biztonsági távolság.
A gyertya felett szintén nem lehet éghető anyag, például függöny. Gondoljunk arra is, hogy nyitott ablak esetén a huzat a láng fölé fújhatja a textíliát.
A kanóc ne legyen hosszabb egy centiméternél, ebben az esetben kisebb lesz a láng magassága.
Soha ne hagyjuk teljesen leégni a gyertyát, ne várjuk meg, amíg az összes viasz elfogy, mivel az átforrósodott mécsestartó is tüzet okozhat.
Az adventi koszorú által okozott tüzeket is többnyire az égve felejtett gyertyák okozzák. Azért, hogy elkerüljük a hasonló tűzeseteket, javasoljuk: az adventi koszorúkat helyezzük nem éghető anyagból készült felületre (fém, vagy hőálló üveglap stb.) és közvetlen közelében ne helyezzünk el más éghető anyagokat, a koszorún elhelyezett gyertyákat csak felügyelet mellett égessük, mielőtt a helyiségből kimegyünk, azokat oltsuk el.
A karácsonyi tűzesetek többségét a felügyelet nélkül hagyott gyertyák, csillagszórók, esetenként a működésben lévő elektromos árammal működő lámpafüzérek helytelen, vagy felügyelet nélküli használata valamint a nem szabványos fényfüzérek alkalmazása, használata okozhatja.
A karácsonyfa jellemző tulajdonsága, hogy kiszáradásával egyenes arányban nő a lángra lobbanás veszélye, ezért az ünneprontó tűzesetek elkerülése érdekében javasoljuk: csillagszórót, díszgyertyát a karácsonyfán csak felnőttek gyújtsanak meg. Mielőtt a helyiséget elhagyják a gyertyákat oltsák el, a csillagszóró maradványát távolítsák el a fáról. Amennyiben a karácsonyfán nyílt lánggal működő díszeket alkalmazunk, a fát ne helyezzük függöny közelébe és lehetőség szerint eldőlés ellen is rögzítsük. Az esetleg fellobbanó lángok elharapódzását vizes pokrócokkal, vagy ha van, kézi tűzoltó készülék alkalmazásával lehet leggyorsabban megfékezni. Fokozottan figyeljünk arra, hogy amennyiben karácsonyfatűz alakul ki és a fán elektromos lámpafüzér volt, vízzel vagy vizes pokróccal az ilyen tűz oltást csak azután kezdjük meg, miután a lámpafüzér csatlakozóját a dugaljból kihúztuk!
Szintén veszélyforrást jelent a konyhai szeméttárolóba dobott, még izzásban lévő gyufa és dohánynemű, amelyek lángra lobbanthatják a kuka tartalmát, vagy a szemétledobóban felhalmozódott kommunális hulladékot. Ezt szem előtt tartva legyünk körültekintőek, és bizonyosodjunk meg arról, hogy csak megfelelően eloltott gyufát és dohányneműt dobunk a szemetesbe, valamit kerüljük a tűzveszélyes folyadékok háztartási hulladék közötti elhelyezését.
Játékos kedvű gyermekeink - szülői felügyelet hiánya és a gondatlanság miatt - több tűzesetnek voltak okozói. A kiskorú nem felelős cselekedeteiért, azonban a szülők, a felnőttek bűnös mulasztása, ha a tűzgyújtó eszközöket olyan helyen hagyják, ahol a gyermek hozzáférhet. Elsősorban a padlás, a pince vagy a melléképület, illetve távoli szoba sarka az alkalmasnak vélt hely a tiltott játék, a gyufa és a cigaretta kipróbálására. A felügyelet hiánya rendszerint tragédiához vezethet abban az esetben, ha a gyújtóeszközt (gyufát, öngyújtót stb.) hagyunk a gyermek közelében, illetve olyan szobában egyedül hagyjuk őket, ahol nyílt tüzelésű fűtőberendezés üzemel. Az ágyban fekvő pici is veszélyben van, különösen, ha közel tesszük az ágyat a tűzhöz - mondván hideg van, meg ne fázzon!
Ahogy növekszik a gyermek fokozatosan meg kell tanítani arra, hogy a veszélyt felismerje és később ne féljen tőle, hanem megfelelőjen használja a tűzszerszámokat és a különböző hőtermelő berendezéseket. Különösen fontos ez ott, ahol mindkét szülő dolgozik és a gyermeknek önállóan kell ellátnia magát, fűtenie kell és meg kell melegítenie az ételt.
Az iskolai nevelésben a tanítók ez irányú felvilágosító munkájára is szükség van, hogy tanítványaik ne váljanak tragédia okozóivá.
Ahol nincs villany és a világítást petróleumlámpa, viharlámpa, gyertya vagy mécses szolgáltatja a lámpába kerülő petróleumot vagy olajat gondosan kell tárolni, kezelni. Lehetőleg kis műanyag kannában tároljuk ezeket, mert az üveg könnyen törik és a szétfolyó tűzveszélyes anyag csak szaporíthatja a gondjainkat.
Legjobb, ha száraz homokot is tartunk otthon egy műanyag zsákban (vagy vödörben, ládában), hiszen ezzel gyorsan felitatható a kiömlött olaj vagy petróleum, az átitatott homok felseperhető és kivihető a lakásból. Ilyenkor ne feledkezzünk meg a szellőztetésről, mert a levegőben éghető gázok vannak.
A dohányzás egészségkárosító hatású. Károsítja a tüdőt, a szívet, az ereket, pusztítja a száj nyálkahártyáját, sárgítja a fogakat. Sajnos nem csak a felnőttek, hanem egyre több gyermek is a dohányzás rabjává válik, ennek fokozott veszélye az egészségkárosító hatásán kívül, hogy dohányzáskor olyan helyre bújnak, ahol az eldobott cigarettavégtől a tűzkeletkezés veszélye fokozottabban jelentkezik.
Égő dohány neműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni vagy ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat.
Ha gyúlékony, robbanékony anyaggal dolgozunk, ne dohányozzunk!
Használjunk üveg, kerámia vagy fém hamutartót!
Ügyeljünk arra, hogy ne a földre vagy a hamutartó mellé hamuzzunk!
A cigarettavéget mindig gondosan oltsuk el, lehetőleg locsoljunk rá vizet!
Hamutartót sose ürítsük papírral telt kukába!
Az égő cigarettát sose tegyük le gyúlékony, éghető anyagra!
Ágyban ne dohányozzunk!
Parázsló égő dohány neműt ne dobjuk ki az ablakon, vagy a gépkocsiból!
Égő cigarettát ne hagyjuk ott még a hamutartóban sem!
Égő dohány neműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni vagy ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat.
Ha gyúlékony, robbanékony anyaggal dolgozunk, ne dohányozzunk!
Használjunk üveg, kerámia vagy fém hamutartót!
Ügyeljünk arra, hogy ne a földre vagy a hamutartó mellé hamuzzunk!
A cigarettavéget mindig gondosan oltsuk el, lehetőleg locsoljunk rá vizet!
Hamutartót sose ürítsük papírral telt kukába!
Az égő cigarettát sose tegyük le gyúlékony, éghető anyagra!
Ágyban ne dohányozzunk!
Parázsló égő dohány neműt ne dobjuk ki az ablakon, vagy a gépkocsiból!
Égő cigarettát ne hagyjuk ott még a hamutartóban sem!
