Hírek
Rauscher György Díj-átadás a Magyar Kultúra Napján
Dorogon a Magyar Kultúra Napja ünnepi rendezvényét január 18-án tartották meg a mûvelődési házban.
A Magyar Kultúra Napja amellett, hogy évente aktualizáljuk ünnepünk mondanivalóját, egyben nemzeti Himnuszunk születésnapja is. Kölcsey Ferenc 1823-ban, 195 évvel ezelőtt írta meg a verset.
A kerek évfordulók sora ezzel nem ért véget, hiszen a 2018-as évben, a Magyar Kultúra Napján a mûvelődési ház alapkőletételének 95. és átadásának 90. évfordulójára emlékeztünk.
A városi ünnepség nyitányaként a Dorogi Galériában a mûvelődési házhoz kapcsolódó csoportok, mûvészek alkotásaiból összeállított kiállítást nyitotta meg Végh Éva, Dorog Város Kulturális Közalapítványának kuratóriumi elnöke.
Beszédében elmondta, hogy az 1928-ra átadott Munkásotthon klasszicizáló, monumentális épülete szentélye lett a bányamunkásságnak. Ide költözik három könyvtár (altiszti, munkás és levente), a zenekar, számos mûkedvelő csoport, van jókora bálterem, olcsó étkezde, kártya- és biliárdszoba a pompás épületben.
Egyházi előkelőségek, egyetemi tanárok, világi és egyházi szónokok, politikusok sorát hívják meg, hogy előadássorozatokat tartsanak a lakosság, de elsősorban a bányászok épülésére. Õk is részesei azonban a történéseknek: önképző körök, dalárdák, színjátszó körök és muzsikáló közösségek alakulnak. Egész estét betöltő mûsorokat adnak. A színjátszó kőr fellépéseit számos plakát őrzi. 1945-ben a zenészekkel együtt a leggyorsabban újjászerveződött mûvészeti csoport. Fellépésük csúcspontját jelentette a Nemzeti Színházban szervezett előadásuk.
Schmidt Sándor, még a húszas évek elején leszerződteti a tehetséges karnagyot és orgonistát, Bánáti Buchner Antalt a zenei élet felpezsdítésére. Buchner profi bányászzenekart szervez három év alatt. A zenéé volt a főszerep évtizedeken keresztül, de a teljes zenei élet bemutatására nem volt lehetőség, így a főbb állomásokat, tablókon tekinthetik meg. A képzőmûvészet, fotómûvészet jeles, mûvelődési házhoz fûződő személyeire is kitért beszédében Végh Éva.
Szó volt Gogola Emíl tehetséges autodidakta festő, Árvai Ferenc, Heil Ferenc, Puxbaum Jenő, Furlán Ferenc, Hérics Nándor és Kolonics Péter festőmûvészek alkotásairól. Farkas Éva iparmûvész üvegtervező munkái is megtekinthetők a kiállításon, Kucs Béla szobrászmûvész és Szilágyi Erzsébet alkotásai mellett.
A színházteremben dr. Tittmann János polgármester köszöntötte az érdeklődőket.
Dorog Város Önkormányzatának képviselő-testülete decemberi ülésén döntött a 2018-ban díjazandó, kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyekről.
Ezúttal a Magyar Kultúra Napja, a Rauscher György Díj átadásának ünnepe is volt. Dorog Város Képviselő-testülete 2018-ban Rauscher György Díjat adományozott Kolonics Péter részére.
Kolonics Péter 1964-ben született Sárváron. Diplomáját a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző karán szerezte, Keserü Ilona festőmûvésznő csoportjában. Mesterei voltak Lakatos József festőmûvész, Bencsik István, Rétfalvy Sándor, valamint Morvai László grafikus.
1988-óta Dorogon, az Eötvös iskola rajztanáraként dolgozik. Vezeti az iskola alkotókörét, illetve 1989 óta a József Attila Mûvelődési Házban mûködő Dorogi Képzőmûvész Kört.
Rendkívül sikeres mûvészetpedagógiai munkásságát mutatja, hogy tanítványai közül már többen képző- vagy iparmûvészek.
Alkotókörével rendszeresen kiállít, amely bizonyítja a tehetséggondozó munka eredményességét. Tanítványaival rengeteg díjat nyert a különböző országos pályázatokon. Bekapcsolódott mûvészeti témakörben a Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciája országos vetélkedőjébe is. Kolonics Péter a tudománypedagógiai mozgalom egyik legnagyobb elismerését a „Díjokleveles Pedagógus" címet vehette át 2015-ben Budapesten a Tudomány Napi ünnepségen.
Az alkotó tevékenység fontos része életének. Évek óta tagja a jelentős múltú nyergesújfalui Kernstok Károly Mûvészeti Körnek. Elsősorban akvarellezik, illetve olajfestékkel dolgozik, vászonra. Használja a tust, pasztellt, a gouache-t, néha az akrilt, valamint készít tûzzománcokat is. Mûvei között megtalálhatók a saját élményeken, gondolatokon átszûrt tájképek, életképek, portrék. Foglalkoztatja a régi, középkori kódexfestészet. Elsajátította a keramikus mesterség alapismereteit. Kerámiatárgyakat, plaketteket, népi cserépedényeket készít.
Számos kiállítása volt már többek között Sárváron, Dorogon, Budapesten, Székesfehérváron, Németországban.
2001-ben felkérést kapott Dorog Város Önkormányzatától, hogy a régi hagyományt folytatva készítse el a város nagyméretû panorámaképét, amely a Városháza nagytermében tekinthető meg.
A 2006-os év legjelentősebb feladata a csolnoki plébánia felkérésére festett Xavéri Szent Ferenc és Lisieuxi Szent Teréz kettősportré, illetve Boldog IV. Károly secco portréja volt.
2010-ben a "Hová mész csángó magyar" címû képével a „Nyiss ránk" Komárom-Esztergom megyei képzőmûvészeti pályázat fődíját nyerte el.
2011-ben Dorog Város Képviselő Testülete az „Év pedagógusa" címet adományozta szakmai munkája elismeréséül.
Dorog Város Képviselő-testülete városunk mûvészeti életének gazdagításáért Rauscher György Díjat adományoz Kolonics Péter mûvésztanár részére - hangzott el méltatásában.
A díjátadás után Dankó Kristóf, Dorog Város főépítésze tartott vetítettképes előadást a Munkásotthon Önsegélyező és Önmûvelő Egyesülettől a mûvelődési házig címmel.
A mûvelődési ház színes életében számos mûvészeti ágban tevékenykedő csoport vett és vesz részt. A képzőmûvészettől, a táncmûvészeten keresztül a fotóklub mellett a zenéé volt a főszerep évtizedeken keresztül. A következőkben a zene idézi meg az elmúlt évtizedeket: az Ötórai teák világát, a bányászzenekarban és a zeneiskolában tevékenykedő karmesterek, mûvészek életútját.
Az Erkel Ferenc Zeneiskola növendékei és mûvésztanárai előadásában Kodály, Lehár, Erkel mûveket hallhattak az ünneplők, Faragó Dóra és Bodolai Péter előadásában. Zongorán kísérte őket Berchy József.
A következőkben az 50-es, 60-as években óriási sikerrel szereplő Blank Együttesét idézte meg Sasvári Katalin, Párma Csaba és Kertai Mihály.
A könnyûzenei együttes nevét vezetőjéről, a tangóharmonikán, zongorán játszó Blank Jánosról kapta. A zenekar magja 1950-ben alakult, majd a formációban részt vevő zenészek sora többször változott. Emlékezzünk rájuk nevük említésével: Kertész Róbert dob, Schiller Sándor szaxofon, Várkövi István klarinét, szaxofon, Kertai Mihály trombita, Ámon György zongora, gitár, Párma Csaba nagybőgő, gitár, zongora, ének, Bulhardt Vilmos harsona, Zahovai Viktória ének, Kovács Rudolf ének, Hening Ede ének, Sasvári Kati ének. Big Band típusú összeállításban dolgoztak, neves énekeseket - például Korda György, Koós János, a Záray-Vámosi kettős - kísértek. Dorogon nagy sikerû sorozatuk volt az „Ötórai tea" címû rendezvényük. Sikerrel szerepeltek az 1961-es Ki mit tud? előválogatóján. 1962-ben - egy másik zenekarral - énekesnőjük, Sasvári Kati a Ki mit tudon? második helyezést ért el.
A Magyar Kultúra Napjának mûsorát Lattmann Béla és Barátainak nagysikerû koncertje zárta.
