Bányászakták a Rákosi-korszakból
2018. febr. 21.

Vándorkiállítás tekinthető meg a Gáthy Zoltán Városi Könyvtár és Helytörténeti Múzeum galériájában. Tatabánya és Pécs után a dorogi kiállítás apropója nem más, mint az államosítás utáni időszakban perbe fogott és elítélt bányamérnökök szomorú története, köztük dr. Schmidt Sándoré is, akit 1953 márciusában vittek el otthonából, majd vesztette életét a fogdában 71 évesen a kínzások következtében május 31-én. Az akkori rendszer megítélése szerint a bányász értelmiség több tagjának vétke az volt, hogy elmaradtak az ötéves tervektől, és túl sok bányaszerencsétlenség történt - mindezek szándékosságát akarták bizonyítani. Az 1947-es annavölgyi szerencsétlenség kapcsán maga Rákosi Mátyás is beszédet tartott a dorogi mûvelődési ház teraszán, amelyből bejátszásokat láthattunk a megnyitón levetített kisfilmen, s amelyet a galériába ellátogatók továbbra is megnézhetnek. Dr. Korompay Péter aranyokleveles bányamérnök, az OMBKE Dorogi Helyi Szervezetének titkára köszöntőjében elmondta, hogy a korabeli szemlélet szerint a termelés visszaesése és a vízbetörés elhárítása is mind szabotázsnak minősülhetett. „Cserényi-Zsitnyányi Ildikó, a kiállítás megalkotója ismertette, hogy a levéltári kutatások alapján összeállított anyagokhoz a hozzátartozók, családok tárgyi emlékei is hozzájárultak. Ugyan csak a nagyobb kirakatperek dokumentumait sikerült feldolgoznia, de folyamatosan kerülnek elő adatok arról, hogy igazoló eljárások és B-listázások segítségével tudatosan szelektálták a bányász értelmiségi réteget." (Walczer Patrik, 24 Óra, 2018. február 14.) A kiállítás vendége volt a szintén elítélt és a börtönben halálát lelt Dzsida László bányamérnök unokája és több családtagja, akik köszönetüket fejezték ki mind a vándorkiállítás alkotójának, mind a dorogi házigazdának. Cserényi-Zsitnyányi Ildikó az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa, történész már járt nálunk 2016 novemberében, amikor Kibányászott "lignitbûnök" - A Rákosi-korszak egyik bányamérnök-perének anatómiája c. könyvét mutatta be, amelynek mintegy folytatásának is tekinthető a mostani kiállítás. Azóta többször mûködött együtt Solymár Judit okleveles gépészmérnök, helytörténeti kutatóval, akinek neve szerepel az első tablón szereplő köszönetnyilvánításban. A kiállítás március 9-ig tekinthető meg.