Dorogi írók
Kovács Lajos
1949-2017
Tanár, író, szerkesztő, helytörténeti kutató. 1956-ban költözött szüleivel Dorogra. Esztergomban tanítói (1971), Pécsett magyartanári (1978) diplomát szerzett. 1982 óta tanít Dorogon a Zrínyi iskolában, 1990 óta igazgató. A Komárom megyei Írócsoport titkára. 1973 óta publikál verseket, novellákat, kritikákat, esszéket, helytörténeti írásokat, szociográfiát, interjúkat valamint gyermek-irodalmi munkákat.
Publikációiból: Ifjúsági és gyermekkönyvek (Nyolcadikba járni áprilisi tréfa 1981, Megmarad a meseház 1984, Ez mind az én kutyabajom 1987, Anyák napján szeretettel apának 1990, Ráadásnap a szupersztárok cirkuszában 1993, Fülbemászó mesék 1998); Helytörténeti publikációk (Tanulmányok a XX. század dorogi művelődéstörténetéből - Dankó József társszerzővel - Dorogi füzetek 11. 1996; Hírünk a világban - dorogi riportok - Dankó József társszerzővel - Dorogi füzetek 18. 1999; Dorog szülötte: Drasche-Lázár Alfréd - Dorogi füzetek 20. 1999). Szerkesztője a Dorogi Füzetek helytörténeti sorozatnak, valamint a Dorogi emlék képeslapalbum (1996), Dorogi lexikon (2000), dr. Till József Magyarországi halatlasz (2003) c. köteteknek.
Szerkesztőségi munkái: Kincskereső gyermekirodalmi lap (Szeged, 1985-1995); Új Forrás irodalmi, művészeti lap (Tatabánya, 1988-tól).
Díjak: Kincskereső novellapályázat (1977) különdíj; Móra Könyvkiadó novellapályázat (1980.), különdíj; Móricz Zsigmond ösztöndíj (1980); Komárom megyei irodalmi ösztöndíj (1985); Mozgó Világ kisregénypályázat (1980) és hangjátékpályázat (1982) 3. díj; Bihari irodalmi pályázat (1987) 1. díj, Pro Urbe-díj (2009). Dorog Város Díszpolgára (2017)
Cselenyák Imre
1957. 01. 01.
Elbeszélő, regényíró. Általános iskoláit szülőfalujában végezte, aztán gyógyszergyártónak tanult Tiszavasváriban, majd Budapesten érettségizett. Mialatt évekig munkásként dolgozott, zenei vonalon képezte tovább magát, 1980-tól rock-együttesekben szövegíró, előadó, közben ORI vizsgát tett. Vannak tévé és rádiófelvételei a Kontinens együttessel. 1989-90-ben újságírást tanult, és attól kezdve publikál novellákat, regényeket, recenziót. Kisprózáit a C E T, az Időjelek, a Polisz, az ÚJ Holnap és Magyar Napló, Debreceni Disputa irodalmi folyóiratok közlik, de napi- és hetilapok hasábjain is olvashatók tárcái: Kelet-Magyarország, 24 Óra, Képes Anna, Új Pest Megyei Hírlap. Írásai kétféle tematikai irányt mutatnak. Egyfelől a kortársirodalomban alkot, gyakran kíméletlen kísérletező kedvvel, másfelől történelmi, korfestő ifjúsági regényekben kelti életre a múlt értékeit, idézi meg a letűnt idők hangulatát.
Álnevei: Jean-Pierre Montcassen, Nyíri Cs. Imre.
A Magyar Prózaíró Műhely Egyesület alelnöke
Művei: Kamasz-tavasz (1993); Nem történt semmi (1996); Szidóni (1996); Hé, Emberke! (1997, németül 1999); Két keréken a végtelenbe (1997); Pók és Darázs (2000); A halál vámszedője (2001); Reggelek (2002) Tajgetosz kegyeltje (2002); Jóslat (2003); Azálea (2003); A legionárius (2004); Fuldokló augusztus; (2004); A fáraó lánya (2004); Schlaraffia (2005); Ágoston úrfi (2007); Attila, isten ostora (2008). A sivatag hercegnője, Az egyiptomi kéjnő (2009)
http://www.cselenyak.hu/
Peer Krisztián
1974. 07. 22. Dorog
Költő. (Írói álneve: Sebaj Tóbiás, Hill Ferenc.
Általános iskolai tanulmányait Dorogon végezte az Eötvös József Általános Iskolában. AZ ELTE Bölcsészettudományi Karán folytatott tanulmányokat. Irodalmi és más művészeti lapokban publikál. Fiatalon a sárvári irodalmi versenyeken tűnt fel, számos kötete jelent meg, vezető irodalmi lapokban közölnek műveiről recenziót, kritikát. Versei és prózái több idegen nyelven is megjelentek. Kötetei: Belső Robinson (versek, 1994), Szőranya (versek, 1997) Név (versek, 1998), Hoztam valakit magammal (2002), Fallosz monológok (Hill Ferenc álnéven, Konkrét Könyvek, 2002).
2001-től számos film és színházi munka forgatókönyvírója, írója, társszerzője, dramaturgja, esetenként szereplője.
Díjai: Petőfi-díj (1997), Déry-jutalom (2001).
------------------------
Kele Fodor Ákos
Karcag, 1983
Intermediális író, költő, drámaíró, filozófiatanár, szerkesztő. Az Erdélyi Vándorszínház színműírója; alapítószerkesztője volt a Prizma filmművészeti folyóiratnak. 2017-től 2024-ig a Tea Kiadó főszerkesztője.
Díjak, ösztöndíjak:
Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj; Gérecz Attila-díj; NKA alkotói ösztöndíj (2013, 2016, 2022); Add ide a drámád! c. pályázat egyik nyertese; Nyílt Fórum drámafejlesztési pályázat egyik nyertese
Művei:
Textolátria – versek, vizuális költemények (Gérecz Attila-díj, 2011); Echolália – vizuálisköltészeti művészkönyv és elektronikus-zenei hanglemez (Formatervezési Kiállítás, Országos Tervezőgrafikai Biennálé, 2017); A szív vége – cigány újmesék – szépirodalmi művészkönyv (2018);
Megálmodtalak, lélektani terhesnapló (Peer Krisztinával közösen, 2018); Mysterium dell’arték s egy fekete daljáték – szépirodalmi művészkönyv (Magyar Könyvtervezés Díj 2022, Szép Magyar Könyv díj, 2022); Kibeszélő – kényes témák gyereklélektana – könyv és társasjáték (Peer Krisztinával közösen, 2023, 2024); Honti hantok (regényesszé, 2024)
