Bányász Emlékház

Bányász Emlékház

Két évszázad emlékei

Bányász Emlékház

A látogatáshoz előzetes bejelentkezés szükséges!

Érdeklődni: 33/737-930 vagy varosmarketing@dorog.hu

Kérjük, az alábbi kérdőív kitöltésével segítse munkánkat!

https://www.surveymonkey.com/r/Banyasz_Emlekhaz_Dorog

Reimann Bányászattörténeti Miniverzum: www.reimann.hu

 

Dorog és a bányászat

 

Dorogon, a több mint 200 éves múltra visszatekintő szénmedence központjában évtizedekkel ezelőtt elhatározták, hogy a bányászat helyi emlékeinek bemutatására tájházat alapítanak a helyi gyûjtők, volt mérnökök, bányászok. A bányász kolónia, a régi lakónegyed szanálásával 1983-ban válhatott valóra a terv. Az új lakótelep építésekor lebontották a régi bányász házakat, egyet a telep szélén meghagytak. Abban alakították ki az emlékházat, amelyet a 33. Bányásznapon avattak fel.

 

Érdekességek a Dorogi Szénmedence életéből

 

A Dorogi Szénmedencében 1781-ben indult meg a bányászkodás, nyugatról érkezett munkásokkal.

Dorog rengeteget köszönhet a bányászatnak. A néhány száz lelket számláló településből az évtizedek alatt néhány ezerre bővült a lakosság száma. Óriási személyiségek munkálkodtak itt. Számos mûszaki találmány vitte Dorog hírét, sok közülük a világ számos országában használatos gép a mai napig.

Dorog településképét szintén a bányászat rajzolta meg. Középületek sora épült meg a 20. század első harmadától kezdve. Ezek a mûvelődési ház, a sportpálya a déli kapuval, a bányakórház, a nagyiroda (ma Intézmények Háza), a Szent Borbála bányásztemplom, a polgármesteri hivatal, a bányakaszinó, amelyben ma a Gáthy Zoltán Városi Könyvtár és Helytörténeti Múzeum kapott helyet.

A városvezetésnek köszönhető, hogy az elmúlt években Dorogon megújult és új funkciókat kaptak a régi épületek.

 

Európában is egyedülálló kezdeményezések

Dr. Chorin Ferenc, a Salgó Rt. elnöke, 1932-ben Schmidt Sándor bányaigazgató javaslatára elhatározta, hogy a legalább 30 éves szolgálat után nyugdíjba vonuló bányászoknak kertes családi házat (lakás esetén 5000 pengőt) ad a társaság jutalmul.  Ez a szociális intézkedés nem csak Magyarországon, de Európában is egyedülálló gesztusnak számított a bányászok elismeréseinek sorában.

 

Az Esztergomi út mellett még látható néhány bányászház, amelyeken látható a süttői mészkőből készített embléma, amely erről a gesztusról tudósít.

 

A jelenleg Bányász Emlékházként mûködő családi ház jól demonstrálja, milyen elrendezésû lakásokban éltek a jutalmazott bányászok. A ház négy lakása, apró előterasszal, konyhával és egy vagy két szobával rendelkezett.  A lakótelep, a kolónia kialakulása előtt sok bányászcsalád földbe vájt odúkban, egészségtelen körülmények között élt itt Dorogon és a környező bányásztelepüléseken. De ez nem itteni sajátosság, hiszen a legtöbb bánya nyitásánál, a rendszerek kialakulása előtt ez így mûködött. Ráadásul ebben az időben napi 12 órát dolgoztak a föld mélyén, ahonnan a nedves, nyirkos odúkba „hazatérve" sem pihenhettek biztonságos, egészséges körülmények között.

 

A Bányász Emlékházban az emlékeket a jelenleg három lakás összenyitásaként kapott terekben helyezték el, rendszerezték a Soproni Bányászati Múzeum és a megyei levéltár szakembereinek segítségével. A helyi gyûjtők, a Dorogi Szénmedencében dolgozó bányászok, mérnökök felajánlásaiból állt össze a gyûjtemény, amelynek fejlesztését tervezzük városunkban.

Az épület kertjében a dorogi világtalálmányok (pl. F1 vágathajtó) kaptak helyet. A gépeket, vájathajtókat sok országban még ma is használják a bányákban. Az épületben tablókon, tárlókban térbeli talapzatokon kerültek elhelyezésre az emlékanyagok, ősnyomtatványok, térképek, a bányászkodást engedélyező régi iratok. A fotókon a bányászéletbe pillanthatunk be. Bányász szerszámokat, kisgépeket, díszegyenruhákat láthatunk a termekben, majd a Dorogi Szénmedencére sajnos oly jellemző vízbetöréseknél használt mentőeszközöket nézhetjük meg.