A Baumit bányásznapi koszorúzásán a felszíni vizek apadása és a mélyben rejlő vízkészletek jövője is fókuszba került

A felszíni vizek apadása és a biztonságos vízellátás kérdése egyre sürgetőbb kihívás, amely új megvilágításba helyezheti a föld mélyén található vízkészletek jelentőségét is. De vajon segíthet-e ebben az a tudás és tapasztalat, amelyet a bányászat generációk alatt halmozott fel? Ez a jövőbe mutató kérdés adott különös aktualitást a 76. Bányásznap dorogi megemlékezésének. A Dorogi-medencében ugyanis sajátos módon találkozik múlt és jövő: miközben a térség felszíni vizei látványosan apadnak, a korábbi bányászatból jól ismert felszín alatti vízkészletek új szerepet kaphatnak. Dr. Tittmann János, Dorog polgármestere ezért annak szakmai vizsgálatát vetette fel, hogy a bányászati és vízügyi tudás miként állítható a jövő vízellátásának szolgálatába.

A Baumit Kft. dorogi mészkőbányája idén fennállásának 121. évfordulóját ünnepli. A több mint egy évszázados bányászati hagyomány előtt tisztelegve szeptember 4-én ismét a Nemzeti Kőbányászati Emlékhelynél gyűltek össze Dorog, a vármegye, a szakmai szervezetek, felsőoktatási intézmények, érdekképviseletek és bányászati vállalatok képviselői.

A 2015-ben létrehozott emlékhely felavatása óta immár tizenegyedik alkalommal tartottak itt bányásznapi koszorúzást. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület kezdeményezését felkarolva a Baumit Kft. 2015-ben hozta létre és építette meg a Nemzeti Kőbányászati Emlékhelyet, Dorog Város Önkormányzata, a bányászszervezetek és a hazai mészkőbányákat működtető vállalatok támogatásával és összefogásával. Az emlékhely azóta a teljes magyar kőbányászat előtti tiszteletadás kiemelt helyszínévé vált. Üzenetét az emlékművön olvasható mondat is összefoglalja: „Tisztelet azoknak, akik a köveket új életre keltik.”

Ami egykor veszély volt, a jövőben erőforrássá válhat

Dr. Tittmann János, Dorog polgármestere köszöntőjében a bányászati hagyományok mellett egy nagyon is jelen idejű problémára irányította rá a figyelmet. Mint elmondta, a térségben egyre látványosabban érzékelhető a felszíni vizek apadása. Példaként említette, hogy a Palatinus-tó vízszintje az elmúlt évben közel másfél métert csökkent, a Kenyérmezei-patakban mindössze néhány centiméteres víz csordogál, a környék több tava pedig kiszáradással küzd.

Mindez különösen érdekes megvilágításba helyezi a Dorogi-medence bányászati múltját. A szénbányászat történetében ugyanis éppen a víz jelentette az egyik legnagyobb veszélyforrást: a föld alatt található jelentős víztömeg komoly kihívást jelentett az itt dolgozó bányászok és mérnökök számára.

A polgármester szerint éppen ezért érdemes feltenni a kérdést, hogy a bányamérnöki, vízépítési és vízgazdálkodási szakemberek tudására építve a jövőben milyen lehetőségek nyílhatnak ezeknek a felszín alatti vízkészleteknek a megközelítésére és felelős hasznosítására.

„Az energiát a föld alól bányászták, az építéshez a követ a föld felszínén bányásszák, és talán előfordulhat az is, hogy szükségünk lesz újra a föld mélyének kincsére, a víz bányászatára” – fogalmazott Dr. Tittmann János, hangsúlyozva, hogy a felvetés egyelőre a lehetőségek szakmai vizsgálatáról szól.

A gondolat egyben új értelmet adhat annak a több generáción át felhalmozott szakmai tudásnak, amelyet a bányászat hagyott örökül. Ahogy a polgármester rámutatott, a bányászok munkája mindig alapvető emberi szükségleteket szolgált, energiát hoztak felszínre a föld mélyéről, az építéshez szükséges követ bányásszák, a jövőben pedig akár a vízkészletek biztonságos hasznosításához is szükség lehet erre a tudásra.

A múlt értékei biztos pontot jelenthetnek a változásban

Ehhez a jövőbe mutató gondolathoz kapcsolódott Kassai Bence, a Baumit Kft. ügyvezetőjének köszöntője is. Beszédében hangsúlyozta, miközben a vállalat elsősorban a jövőre koncentrál, annak építése elképzelhetetlen a múlt értékeinek tisztelete, védelme és továbbadása nélkül.

A folyamatos és gyors változás a mai ember életének elválaszthatatlan részévé vált, a kiszámíthatatlanabb környezet pedig még inkább felértékeli azokat a biztos igazodási pontokat, amelyeket a közös múlt és az előttünk járó generációk példája jelent.

„Őszintén bízom abban, hogy a dorogi bányászok hűsége, alázata, kitartása és életereje olyan példát jelenthet mindannyiunknak, melyből minden nap erőt meríthetünk a bizonytalannak tűnő jövő kihívásaiban” – mondta Kassai Bence.

A Baumit számára a dorogi bánya ezért jóval több, mint a gyártáshoz szükséges alapanyag forrása: egy több mint egy évszázados ipari és szakmai örökség része. Ennek megőrzése, valamint az elődök tudásának és értékeinek továbbadása a vállalat számára is kiemelt jelentőségű.

A Baumit több mint három évtizede kötődik Doroghoz, 1997 óta működteti a helyi mészkőbányát és üzemet, magyarországi cégközpontja pedig szintén a városban található. A 121 éves bányászati múlt így a vállalat jelenének is szerves része, miközben a dorogi bánya a közvetlenül mellette működő gyártás számára biztosít alapanyagot.

A bányászat ugyanakkor Dorogon jóval többet jelent gazdasági tevékenységnél. Generációkon át formálta a város életét és közösségét, miközben olyan értékeket hagyott örökül, mint az összetartás, a felelősség, a kitartás és a szakmai tudás tisztelete. Az idei megemlékezés arra is rámutatott, hogy ezek nem csupán megőrzendő hagyományok: új helyzetekben a jövő problémáinak megoldását is segíthetik.

Széles szakmai és közösségi összefogással emlékeztek

Az ünnepség a Bányász Himnusz közös eléneklésével kezdődött, majd a köszöntőket követően a résztvevők koszorúzással hajtottak fejet a bányászatban dolgozó és egykor dolgozott generációk előtt.

A Komárom-Esztergom Vármegyei Önkormányzat képviseletében dr. Veres Zoltán vármegyei jegyző, Dorog Város Önkormányzata nevében Dr. Tittmann János polgármester és Jászberényi Károly alpolgármester helyezett el koszorút. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága képviseletében Dr. Káldi Zoltán országos bányakapitány, a Baumit Kft. nevében pedig Kassai Bence ügyvezető és Mocsnik Imre kőbánya-üzemvezető tisztelgett az emlékműnél.

Koszorúval emlékezett a Miskolci Egyetem Műszaki Föld- és Környezettudományi Kara, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, a Magyar Bányászati Szövetség és a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség, valamint közösen a Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete, a Bányász Szakszervezet, a Dorogi Szénmedence Kultúrájáért Alapítvány és az OMBKE Dorogi Helyi Szervezete. 

Az emlékezés virágait helyezte el továbbá Kesztölc képviseletében a Kesztölci Hagyományőrző Bányászok Köre, a Roxit Kő és Kavics Kft. Mexikóvölgyi mészkőbányája, a Duna-Dráva Cement Kft. és a Mikerobb Kft. képviselete. Az OMBKE Tatabányai Helyi Szervezetének képviselői a délutáni ünnepséget megelőzően, péntek délelőtt rótták le tiszteletüket és helyezték el koszorújukat az emlékhelynél. 

A 76. Bányásznap dorogi ünnepsége így egyszerre szólt emlékezésről és előretekintésről. A több mint egy évszázados bányászati múlt nem csupán megőrzendő örökségként jelent meg, hanem olyan tudás és értékrend forrásaként is, amely új helyzetekben új jelentést kaphat. Ami egykor a bányászat egyik legnagyobb kihívása volt, a víz, a jövőben akár az egyik legértékesebb erőforrássá válhat.