In memoriam Bakonyi István
Hírek
Közügy
2014. aug. 4.
In memoriam Bakonyi István
Elhunyt Bakonyi István (Dorog, 1928. december 12 - Dorog, 2014. július 25.), a legendás dorogi labdarúgás egyik legkiemelkedőbb alakja. Sportolóként, edzőként, sportvezetőként és közéleti személyiségként is maradandót alkotott mindenki Pista bácsija, aki egész életét Dorogon töltötte. Augusztus 4-én, 13 órakor a dorogi temetőben helyezik örök nyugalomra.
A Dorogi Szénmedence Sportjáért Közalapítvány kuratórium tagja, majd elnökeként tevékenykedett, a Dorogi FC Örökös Tagja. Többszörös Ifjúsági-, Utánpótlás- és B-válogatott. Az 1950-es évek első felében Lantos Mihály mögött posztján a legjobb magyar játékosként tartották számon. 1944 és 1963 között a Bányagépgyártó és Javító üzemnél dolgozott, majd 1988-ig a dorogi bányavállalat központjának a dolgozója.
1941-től kezdte pályafutását a Dorogi AC utánpótlás csapatában, ahol többek között Grosics Gyula volt a csapattársa. 1948-tól szerepelt folyamatosan a felnőtt csapatban. 1948-ban bajnoki ezüstérmes és Bányász Kupa-győztes, 1949-ben pedig NB II-es bajnokságot és a Bajnokok Bajnoka címet nyert a csapattal. Pályafutása során 181-szer szerepelt NB I-es mérkőzésen balhátvédként, összesen pedig 214 bajnoki meccsen játszott és hátvéd létére 18 alkalommal szerzett gólt. Tagja volt a Népszava- és a Felszabadulás Kupa-győztes csapatnak, valamint részese volt az újabb Bányász Kupa-győzelemnek is. Ezen felül négyszer volt a Vidék Legjobbja a dorogi csapattal. Magyar Kupa ezüstérmes, de a döntőn nem lépett pályára. Tehetségét nem csak az egyesületében méltányolták, hanem a válogatott szakvezetői is. Többször tagja volt az Ifjúsági-, majd az Utánpótlás-, végül a B válogatottnak.
Hosszú évekig a dorogi utánpótlás terén munkálkodott edzői és sportvezetői minőségben. A fiatal helyi tehetségekkel számos hazai és nemzetközi sikereket ért el. Irányítása alatt több kiváló fiatal épült be a későbbiek során a felnőtt csapatban.
Kitüntetései
• Bányász Szolgálati Érdemérem (ezüst, arany, gyémánt fokozat)
• A Dorogi labdarúgásért végzett elévülhetetlen érdemeiért kitüntetés
• A Dorogi FC Örökös Tagja
• Dorogiak Dorogért Emlékplakett (2013)
Forrás: wikipedia
A Dorogi Szénmedence Sportjáért Közalapítvány kuratórium tagja, majd elnökeként tevékenykedett, a Dorogi FC Örökös Tagja. Többszörös Ifjúsági-, Utánpótlás- és B-válogatott. Az 1950-es évek első felében Lantos Mihály mögött posztján a legjobb magyar játékosként tartották számon. 1944 és 1963 között a Bányagépgyártó és Javító üzemnél dolgozott, majd 1988-ig a dorogi bányavállalat központjának a dolgozója.
1941-től kezdte pályafutását a Dorogi AC utánpótlás csapatában, ahol többek között Grosics Gyula volt a csapattársa. 1948-tól szerepelt folyamatosan a felnőtt csapatban. 1948-ban bajnoki ezüstérmes és Bányász Kupa-győztes, 1949-ben pedig NB II-es bajnokságot és a Bajnokok Bajnoka címet nyert a csapattal. Pályafutása során 181-szer szerepelt NB I-es mérkőzésen balhátvédként, összesen pedig 214 bajnoki meccsen játszott és hátvéd létére 18 alkalommal szerzett gólt. Tagja volt a Népszava- és a Felszabadulás Kupa-győztes csapatnak, valamint részese volt az újabb Bányász Kupa-győzelemnek is. Ezen felül négyszer volt a Vidék Legjobbja a dorogi csapattal. Magyar Kupa ezüstérmes, de a döntőn nem lépett pályára. Tehetségét nem csak az egyesületében méltányolták, hanem a válogatott szakvezetői is. Többször tagja volt az Ifjúsági-, majd az Utánpótlás-, végül a B válogatottnak.
Hosszú évekig a dorogi utánpótlás terén munkálkodott edzői és sportvezetői minőségben. A fiatal helyi tehetségekkel számos hazai és nemzetközi sikereket ért el. Irányítása alatt több kiváló fiatal épült be a későbbiek során a felnőtt csapatban.
Kitüntetései
• Bányász Szolgálati Érdemérem (ezüst, arany, gyémánt fokozat)
• A Dorogi labdarúgásért végzett elévülhetetlen érdemeiért kitüntetés
• A Dorogi FC Örökös Tagja
• Dorogiak Dorogért Emlékplakett (2013)
Forrás: wikipedia
